|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az új Magyarország 4.
|
Az aláíró centrum pártiak ugyanis azt gondolják, hogy a békés átmenet politikai védelme, a visszarendeződés megakadályozása érdekében az egyik valóságos garancia lehet, hogy nem csak a parlamenti választások után, hanem addig is, minél előbb szükség van egy államfőre, mégpedig közvetlen választással, ha már olyan sokan vitatják a jelenlegi országgyűlés legitimitását. A történészek még sokáig vitatják majd, hogy a megfigyelői státusban lévő FSZDL mellett érdemes volt-e a FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek nem aláírni a legelső, legjelentősebb, a rendszerváltást politikailag megalapozó megállapodást. Egy azonban bizonyos, hogy az egész nemzet érdekei alapján és ezen belül a többséget jelentő ötökkel szemben semmiképpen sem volt politikailag korrekt és az átmenet szempontjából helyes, hogy a nem aláírást tudatosan arra használták ki, hogy az aláíró ellenzéki pártok politikai presztizsét csökkentsék és egyúttal saját pártjaiknak politikai előnyöket szerezzenek. Végképp elítélendő az, hogy például az MDF-fel szemben olykor igaztalan politikai vádak is elhangzottak, például az, hogy titkos paktumot kötöttek volna az MSZMP-vel. Ez a magatartás minden szempontból ellentétes az Ellenzéki Kerekasztal törekvéseivel. Legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy az ilyenfajta előnyszerzést a parlamenti választásokon szavazó polgárok nem honorálják majd. Még jobb lenne persze az, hogy ez csak egy átmeneti konfliktus volna, s a további tárgyalások végeztével elkészülő teljes megállapodást már mindenki aláírná. Mert abban is bizakodnunk érdemes, hogy az MSZMP belső harcaiból, vitáiból azok a reformerők kerülnek ki győztesen, akik a nyitvamaradt kérdésekben is hajlandók lesznek a megegyezésre. Addig is, amíg eljutunk idáig, az a legfontosabb, hogy lehetőleg minél többen, de legalább a politizáló állampolgárok értsék a történelmi tétet, a döntés felelősségét és ne csak azért támogassák a megállapodás megkötését, mert az aláíró pártok, mozgalmak közül valamelyiknek tagjai, hanem elsősorban azért, hogy ez a békés, csendes forradalom sikerüljön és a magyarság Közép-Európában levegőhöz jusson és az új feltételek között sikeresen megkísérelhesse a gazdasági-társadalmi modernizációt, a nemzet újraépítését. (MTI-Press) ág/pé Varga Csaba
1989. október 3., kedd 12:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|