 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Schöpflin a nemzeti kerekasztalról
|
----------------------------------
London, 1989. szeptember 30. (BBC, Késő esti panoráma) - Siklós
István a stúdiónkba invitálta Schöpflin György londoni politológust.
Siklós István:
- A magyarországi politikai változásokban a legújabb fejlemény,
ami sokak szerint ígéretes, sokak szerint pedig kétséges, tökéletlen
megállapodás: a nemzeti kerekasztal-beszélgetésen megállapodtak a
részt vevő felek abban, hogy milyen lesz a választási
törvényjavaslat, és hogy miképpen fog ez az országos választás az
Országgyűlés igazi képviselőkkel való megtöltésére létrejönni.
Schöpflin György, a londoni egyetem politikai tudományok tanára most
tért vissza Magyarországról. Miképpen látja ő ezt a nagy
megállapodást?
- Azt hiszem, hogy a kerekasztal-megállapodás tulajdonképpen
alapját jelenti a demokrácia megteremtésének, megvalósításának. Hogy
ez milyen demokrácia lesz, természetesen még nem derült ki, és
egyáltalán nem biztos, hogy ebből eszményi demokrácia fog kikerülni.
De mindenképpen ez egy demokratikus rendszer lesz a népszuverenítás,
a parlament, az országgyűlésben lesz képviselve, és most inkább
ilyen politikai kérdések a legérdekesebbek, legalábbis rövid távon.
Világos, hogy találgatások témája is, hogy hogyan alakul a
pártok egymás közötti viszonya, és ami engem valamennyire meglepett,
és ez szerintem egy új tényező, hogy kezd kialakulni, amit Pesten
most nemzeti centrumnak vagy nemzeti középpártnak neveznek. Tehát a
fórum az MDF körül szerveződő kisebb pártok, amelyek találgatások
szerint valamikor rövidesen egyfajta szövetségre lépnek, és ha ez
így sikerül, akkor minden valószínűség szerint a szavazatoknak egy
jó részét elnyerik, esetleg 40 százalékát. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
|
|
- Schöpflin interjú - 1. folyt.
|
- Választási koalícióról, de egyesek már fúzióról beszéltek.
Létrejön egy egységes párt. Tehát azok, akik ezt a folyamatot
egyáltalán nem nézik jó szemmel, és ilyenek természetesen vannak.
Ezek a két háború közti egységes pártot emlegették újra.
- Az időközi választásokon igen eredményes volt a Magyar
Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetségének a választási koalíciója. Hamarosan időközi
választás lesz Budapesten is, ahol történetesen a Szabad Demokraták
Szövetségének a jelöltjét támogatja az MDF és a Fidesz.
Elképzelhető, hogy ez is benne van a választási szövetségben? Mert
éppen a Fidesz és a szabad demokraták nem írták alá ezt a választási
törvényjavaslatot.
- Sok minden történhet most és a választások között, de amikor
én ott voltam, tehát e héten, egyhangúan állapította meg mindenki,
hogy a viszony az MDF és a szabad demokraták között soha nem volt
rosszabb. Tehát bármiféle egyezség, szövetség és egyébként a szabad
demokraták leendő koalícióban való részvétele is kétséges ebből a
szempontból, s itt egyébként van egy sajnálatos, hogy ezt nagyon
nehéz megtanulni, persze annyi év után, de azért különbséget kell
tenni politikai nézeteltérés és a személyes nézeteltérés között. Ezt
a különbséget Magyarországon túl gyakran nem teszik meg és ebből
kifolyólag a hangvétel elég gyakran sértő, hogy így fejezzem ki
magamat.
Többen azt mondták, hogy a vidék nem Budapest. Tehát csak azért,
mert a fórumnak sikerült megnyernie ezeket a pótválasztásokat,
egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez Budapesten is - azt hiszem, hogy
ez az V. kerületben lesz - ugyanígy fog sikerülni. A szabad
demokraták közül egyesek azt mondták, ők attól félnek, hogy az MDF
nem fogja őket segíteni, ahogy ők segítették vidéken. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Schöpflin interjú - 2. folyt.
|
- És a személyi ellentéten alapuló kölcsönös bizalmatlanságnak.
- Eléggé személyi ellentéten alapuló. Alapvetőleg szerintem
ideológiailag nagy különbség nincsen az MDF és az SZDSZ között.
Vannak természetesen inkább ilyen hangulati és hangsúlybeli
különbségek, de mind a két párt elfogadja a demokráciát, elfogadja a
szabad piacot stb. De ez is mutatja, hogy nem csak az ideológiának
van szerepe a politikában.
- Mi a helyzet az MSZMP-t illetően, amely most kongresszus előtt
áll, és amely az átalakulás útjára lépett?
- Hát épp ez a kérdés, hogy tényleg az átalakulás útjára
lépett-e, vagy nem. Akivel erről beszéltem, azok nagyobbára arra az
álláspontra helyezkedtek, hogy a reformfolyamat, tehát a párt
reformszárnya tulajdonképpen vereséget fog szenvedni. Tehát nem éri
el az 50 százalékot a küldöttekben, és a párt többsége inkább
egyfajta nyugalomra vár. Ebből a szempontból többen mondták, hogy
nagyon érdekes szerepet játszik Berecz János, aki tavasszal
voltaképpen megbukott, de azóta lassan és alaposan szervezi a párt
konzervatív szárnyát.
Ez egy ilyen neokádárista szárny, áramlat, amelynek nincs
különösebb ideológiája, csak az, hogy legyen rend, legyen nyugalom.
Elfogadja azt, hogy sokkal nagyobb a szólásszabadság, azt már
kevésbé fogadja el, hogy a szükséges gazdasági változások kapcsán
nagyon sokan fogják elvesziteni állásukat, és azt hiszem, ettől
akarja megóvni az állami és a pártbürokráciát, s ezek szerint elég
jó helyzetben van, hogy magánál tartsa a pártot.
Ezen esetben nem lehetetlen, hogy a reformszárny kiválik a
pártból. Ugyanakkor az is valószínű, hogy benne vagy a pártban
maradna, ami elég rossz megoldás lenne, hogy esetleg később újból
megpróbálják megreformálni a pártot. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Schöpflin interjú - 3. folyt.
|
- Pozsgay Imre e héten elhangzott beszédében igen szilárdnak
bizonyult a tekintetben, hogy a változások útján végig kell menni.
Szocialista pártot akar a kommunista pártból, Magyar Szocialista
Pártot, és bizakodott abban, hogy ezt jóvá fogják hagyni az október
6-iki találkozón.
- Lehetséges, hogy Pozsgaynak lesz igaza, de akivel én
beszéltem, az elég pesszimista e tekintetben, és úgy látták, hogy a
küldöttek nagyobb része elfogadja azt, hogy egyes dolgoknak meg kell
változni, ez magától értetődik, de ezt a fajta alapvető átalakulást
nem fogják elfogadni. Jóllehet esetleg azt elfogadják, hogy a párt,
az MSZMP-ből Magyar Szocialista Párt lesz.
- Tehát íly módon, ha ez az átalakulás megtörténik, vannak
esélyei a választáson, az országos választásokon a Magyar
Szocialista Pártnak?
- Igen. Többek szerint a választásokon a párt a szavazók 20-30
százalékára számíthat, és csak tán az egésznek a kimenetele minden
valószínűség szerint egy szocialista párt és MDF körül csoportosodó
középnek lesz a koalíciója.
- Pozsgay Imre személyét illetően, hogy a párt jelöltje az
elnöki tisztségre?
- Itt komoly probléma van, és a kerekasztal-egyezmény alapján a
jelöltnek, a sikeres jelöltnek el kell érnie nemcsak az abszolút
többséget, de az abszolút többséget úgy, hogy a szavazók kétharmada
részt vesz a választáson. Nagyon sokak szerint nem fog részt venni a
kétharmad se az első, se a második fordulóban. Ezen esetben a
parlament elnöke veszi át ideiglenesen az államelnökséget, aztán
majd az új parlament fogja megválasztani az államelnököt. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Schöpflin interjú - 4. folyt.
|
- Ez kissé meglepett, de tulajdonképpen mint mérsékelt optimista
tértem vissza. Azért mondom, hogy meglepett, mert amikor elmentem,
akkor is mérsékelten voltam optimista, és ez nem változott. Jóllehet
a helyzet körvonalai mások, mint én valamennyire gondoltam, és ebből
a szempontból a kerekasztal-egyezmény nagyon sokat segítette a
helyzetet. +++
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|