 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Orbán Viktor a háromoldalú egyeztető tárgyalásokról
|
---------------------------------------------------
München, 1989. szeptember 30. (BBC, Panoráma) - Szeptember
18-ikán aláírták Magyarországon a háromoldalú egyeztető tárgyalások
első megállapodását. A Fiatal Demokraták Szövetsége és a Szabad
Demokraták Szövetsége végül úgy döntött, hogy nem látja el
kézjegyével ezt az okmányt. Orbán Viktort a Fidesz országos
választmányának Angliában tartózkodó tagját kérdezte munkatársunk
Békés Erzsébet, a megállapodás létrejöttének körülményeiről.
Első kérdése ez volt. A Fidesz mivel indokolja, hogy nem írta
alá a megállapodást?
- A Fidesznek a paktummal szemben a megállapodással szemben több
kifogása is volt. Az első kifogás az úgy hangzik, hogy a
megállapodások a legfontosabb kérdésekben nem tartalmaznak
megállapodást. Tehát a munkahelyekről történő kivonulás kérdésében,
a munkásőrség kérdésében, a pártvagyon kérdésében semmifajta
megállapodásra nem került sor. Ezzel szemben más kérdésekben sor
került megállapodásra. Tehát az első kifogásunk úgy összegezhető,
hogy bizonyos dolgok nincsenek benne a megállapodásban. Na most ez a
probléma egyik fele. A másik része azonban az, hogy amiről
megállapodás született azzal szemben is voltak és vannak nagyon erős
kifogásaink. A megállapodást ha valaki felidézi a sajtóközleményt,
akkor jól látható, hogy két részből áll. Az első részben a
megállapodás azokat a részeket tartalmazza, amelyek olyan
törvényszövegekre vonatkoznak, amelyek be fognak menni a parlament
elé, sőt talán már bent is voltak első olvasatban. Na most ezek
közül kifogásunk van három dologgal szemben. Az egyik az alkotmány
módosítás keretébe bemegy a parlament elé az alkotmánybíróság
felállításáról szóló törvényjavaslat, amit mi kifejezetten
elhibázottnak tartunk. Bemegy a köztársasági elnökválasztásra
vonatkozó módosítási javaslat, ami szintén elfogadhatatlannak
tartunk, és bemegy két variációban egy ellenzéki és egy kormányzati
variációban a munkahelyekről történő kivánulás kérdése is a
parlament elé. (folyt.)
1989. szeptember 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|