|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Hárompárti kezdeményezés (1. rész)
|
1989. szeptember 30., szombat - Pénteken késő este az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak vezető tisztségviselőitől a magyar belpolitikai élet aktuális kérdéseire kértek választ azoknak a nyugat-európai pártoknak a képviselői, akik a hárompárti kezdeményezés néven ismertté vált többoldalú konzultációs fórum soros tanácskozására érkeztek Budapestre. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok összefogását szorgalmazó hárompárti kezdeményezés kétnapos szakértői konferenciája - a konzultációt elindító szervezetek, az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt, valamint a meghívott hazai és külföldi pártok képviselői részvételével - pénteken kezdődött az MSZMP Politikai Főiskoláján.
A péntek esti találkozón kizárólag a magyar belpolitika kérdései kerültek terítékre. A nyugat-európai küldöttek érdeklődésére az MDF választmányi tagja, Kádár György adott tájékoztatást a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről, az ott aláírt dokumentumról, a demokratikus átmenetet biztosítani hivatott törvények kidolgozáésának folyamatáról. Az SZDSZ nevében Kőszegh Ferenc sorolta fel azokat a szempontokat, amelyek miatt pártja elzárkózott a háromoldalú tárgyalásokon létrejött megállapodás aláírásától. Mindként ellenzéki vezető - a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és a Kereszténydemokrata Néppárt jelenlévő delegátusaihoz hasonlóan - megragadta az alkalmat, hogy bemutassa az általuk képviselt szervezetet, ezek működési feltételeit és politikai célkitűzéseit. Több nyugat-európai küldött azt feszegette, mennyire mutatkozik egység a magyar pártok között a főbb külpolitikai törekvéseket illetően. Kádár György elismerte, hogy a magyar külpolitikában új stílus jegyei fedezhetők fel - megemlítette többek között a menekültügyet, a diplomáciai kapcsolatok kialakítására Izrael és a Vatikán felé tett lépéseket. Ezek kedvező fejlemények és élvezik az MDF támogatását is - mondta Kádár György. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hárompárti kezdeményezés (2. rész)
|
Hosszas véleménycsere folyt a pártok munkahelyi jelenlétéről, miután a jelenlévő Kalevi Sorsa, a finn parlament elnöke és az elnöklő Paolo Vittorelli, az Olasz Szocialista Párt vezéralakja is hangsúlyozta, hogy országukban egyáltalán nem ismeretlen a pártok tevékenysége a munkahelyeken. A magyar ellenzék részéről ezzel összefüggésben bírálták azt, hogy az üzemi négyszögek keretében a munkahelyi döntéseknél sokszor alapvető súlya volt az MSZMP és a KISZ véleményének. A Szolidaritás képviselője arra emlékeztetett, hogy Lengyelországban a LEMP-nek korábban szinte kizárólagos joga volt befolyásolni a helyi döntéshozatali folyamatokat. Kovács Jenő, az MSZMP KB titkára, a PIB tagja emlékeztetett arra, hogy például Spanyolországban sem tiltott a pártok munkahelyi szervezkedése, s e kérdésben nem lenne célszerű alkalmazni kizárólag az egyik felfogást. A köztársasági elnök szerepével kapcsolatos kérdésre Kovács Jenő elmondta: a majdani államfő valahol a nyugatnémet és a finn államelnök által képviselt jogkör közötti hatalommal rendelkezik majd. Jogosítványait a majdani alkotmány fogja pontosan megfogalmazni, de az egyértelmű, hogy nem francia, vagy amerikai típusú elnöki rendszerről lesz szó - mutatott rá Kovács Jenő. Kalevi Sorsa arra kereste a választ, hogy az MSZMP miért döntött a hatalom feladása mellett. Kovács Jenő a hatalom feladása és megosztása közötti különbséget emelte ki, majd kifejtette: az MSZMP és más demokratikus erők is felismerték, hogy nem lehetséges továbblépés sem a gazdaság, sem a politika terén viták, a nézetek szervezett ütköztetése nélkül. Pénteken a tanácskozás résztvevői kiemelten foglalkoztak a hagyományos fegyverzet témakörével, az ilyen fegyverek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokkal, a katonai doktrínákkal. A Szolidaritás képviselőjének kezdeményezésére véleményt cseréltek egyebek között arról, hogy az egyes országokban milyen módszerekkel igyekeznek tájékozódni, információkat szerezni az egyes politikai pártok. A szakértői konferencia szombaton a résztvevők sajtókonferenciájával fejeződik be. (MTI)
1989. szeptember 30., szombat 10:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|