Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Tüntetés a munkásőrség ellen

----------------------------


London, 1989. szeptember 29. (BBC, Késő esti hírek) - Ma délután
tüntetőakciót rendeztek Budapesten és az ország több részén a
munkásőrség felszámolása érdekében. Munkatársunk felhívta Lévai
Leventét, a Szabad Demokraták Szövetségének tagját és az akció egyik
szervezőjét. Először azt kérdezte meg tőle: hogyan zajlott le a
budapesti tüntetés?

    - A tüntetésen a saját becslésünk szerint 2000-2500 ember vett
részt a Munkásőrség Országos Parancsnoksága előtt. Főként a Szabad
Demokraták Szövetsének és a Fidesznek a tagjai, valamint
szimpatizánsai. Kissebb számban megjelentek a Magyar Október Pártnak
a tagjai is.

    - A lakosság részéről milyen támogatás volt tapasztalható?

    - Nagymérvű támogatás. Ezt különösen jól demonstrálta az
odaérkezésünkkor illetve a távozásunkkor kimutatott szimpátiájuk. V
betűt mutogattak a láthatóan szabad demokrata kocsiknak. A
szónoklathoz használt hangosított kocsit az úton is végig
használtuk, tehát a szabad demokraták követelését beolvastuk a
kocsiban menet a Moszkva tér-Déli pályaudvarnál. Ennek is nagy
sikere volt. Úgyhogy szerintem a lakosság nagyon erősen támogatja a
követeléseinket.

    - A munkásőrség feloszlatása érdekében indított mozgalom, így a
népszavazás kiírását követlő ív terjesztése, vajon hasonló
eredménnyel jár-e, mint például a nagymarosi vízlépcső ügyében
kezdett mozgalom? (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetés a munkásőrség ellen - 19/1. folyt.

- Igen. Mi reméljük. Azt rögtön el is tudnám mondani, hogy már
megkezdtük az aláírások gyűjtését. Igen nagy számban már az első
napokban begyűjtöttünk aláírásokat. A lakosság nagyon szívesen
aláírja. Alig találkozunk elutasítással. Inkább csak az MSZMP-tagok
részéről. Ahogy sokan kételkedtek a nagymarosi aláírásgyűjtés
hatékonyságába is eleinte, úgy most is vannak természetesen
kétkedők, de mi hiszünk abban hogy ez sikeres lesz, ki tudjuk
harcolni vagy a népszavazást, vagy hogy legalább a munkásőrséget
oszlassák fel és a párt számoljon el a vagyonával.

    - Vajon az SZDSZ és a Fidesz beleegyezne-e abba, hogy a
munkásőrség fegyvertelen önkéntes szervezetként katasztrófák esetére
fennálljon?

    - A Szabad Demokraták Szövetségének és a Fidesznek is az a
véleménye ebben a kérdésben, hogy a vagyonukat át kell adni a
fegyvereikkel együtt, és utána mint egyszerű magyar állampolgárok
olyan szövetséget vagy csoportosulást hoznak létre, amilyet akarnak.
De ehhez felhalmozott pénzeket, lakossági forrásokat nem
használhatnak fel.

    A katasztrófaelhárítás szerintünk a honvédség, illetve a
rendőrség keretein belül, esetleg a polgárőrség megerősítésével meg
lehet oldani. Ehhez a munkásőrésg átmentésére nincs szükség.
Különösképpen nem arra, hogy épületeiket, vagyonukat - ami több
milliárd forintra rúg - megőrizzék. (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetés a munkásőrség ellen - 2. folyt.

- Ezt követően felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét
és azt kérdeztem meg tője: szerinte hogyan zajlott le a ma délutáni
tüntetőakció?

    - Ami a munkásőrséget illeti én azt hiszem, hogy egyértelműen
bizonyította, hogy ez nem azonos a magyar nép akaratával, jóllehet
mindenhol a magyar nép nevében léptek fel. A számarányok viszont a
következőt mutatják. Magyaroszágon több mint 3000 település van.
Ezek közül vidéken 31 helyen, Budapesten 12 helyen volt demonstráció
és négy helyen pedig petíciót adtak át. Hát ennyit a számszerűségről
és ennyit, hogy ez mennyiben fejezte ki a magyar nép akaratát. Az
igaz, hogy a tüntetők is a magyar nép részét alkotják. Na de az
egész magyar nép nevében nem jogosultak beszélni.

    - Mennyiben látják a munkásőrség szempontjából jogosultnak azt,
hogy a költségek amivel jár a munkásőrség fenntartása túl nehezek a
jelnlegi gazdasági helyzetben.

    - A világon mindenhol, a hol fegyveres szervezetet tartanak
fenn, az pénzbe kerül. Ezek között a munkásőrség, vagy a
munkásőrséghez hasonló olyan tipusú szervezet, melyet az
állampolgárok önként vállalnak és nem hivatásosként teljesítenek, ez
az egész világon, nemcsak Magyarországon, mindenhol a legolcsóbb
fegyveres szervezetek közé tartozik természetéből adódóan.

    - Hajlandó lenne a munkásőrség például egy olyan megoldásra -
amennyiben sor kerül arra hogy mégis feloszlatják, nem tudni
jelenleg hogy mi lesz -, akkor szó lehetne arról például, hogy azzal
érvelne a munkásőrség, hogy rendben van, lemondunk az anyagi
támogatásről, és kizárólag a magunk zsebéből fizetjük a dolgokat
amire szükség van, már úgyis egy csomó megvan, de hogy további
költségekbe ne kerüljön, erre hajlandó lenne a munkásőrség? (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetés a munkásőrség ellen - 3. folyt.

- Ami azt illeti, hogy feloszlatják-e én személy szerint sem
hiszek abban, ez butaság is lenne, hiszen ennek az országnak most
éppen arra van szüksége, hogy lehetőleg minél kevesebb pénzbe kerülő
szervezeteket tartson fenn és ilyen a munkásőrség is, hiszen az 1
milliárdot nem éri el az évi költségvetési támogatása, ami hát
minimális az ország nemzeti jövedelméből.

    Ami pedig a működését illeti, ha megvonnák a költségvetési
támogatást, jórészt működésképtelenné válna. Azzal együtt, hogy a
munkásőrsség igyekszik a maga lehetőségeivel, vállalatokat mőködtet,
bevételekre tesz szert, ezek azonban nem fedezik a kiadásait.

    - Ez azt jelenti, hogy amennyiben megvonják az anyagi támogatást
akkor gyakorlatilag működésképtelen?

    - Igen. - Egyértelmű a felszámolásával?

- Igen, az azt jelentené valószínűleg. +++


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD