|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés a munkásőrség ellen
|
---------------------------- London, 1989. szeptember 29. (BBC, Késő esti hírek) - Ma délután tüntetőakciót rendeztek Budapesten és az ország több részén a munkásőrség felszámolása érdekében. Munkatársunk felhívta Lévai Leventét, a Szabad Demokraták Szövetségének tagját és az akció egyik szervezőjét. Először azt kérdezte meg tőle: hogyan zajlott le a budapesti tüntetés? - A tüntetésen a saját becslésünk szerint 2000-2500 ember vett részt a Munkásőrség Országos Parancsnoksága előtt. Főként a Szabad Demokraták Szövetsének és a Fidesznek a tagjai, valamint szimpatizánsai. Kissebb számban megjelentek a Magyar Október Pártnak a tagjai is. - A lakosság részéről milyen támogatás volt tapasztalható? - Nagymérvű támogatás. Ezt különösen jól demonstrálta az odaérkezésünkkor illetve a távozásunkkor kimutatott szimpátiájuk. V betűt mutogattak a láthatóan szabad demokrata kocsiknak. A szónoklathoz használt hangosított kocsit az úton is végig használtuk, tehát a szabad demokraták követelését beolvastuk a kocsiban menet a Moszkva tér-Déli pályaudvarnál. Ennek is nagy sikere volt. Úgyhogy szerintem a lakosság nagyon erősen támogatja a követeléseinket. - A munkásőrség feloszlatása érdekében indított mozgalom, így a népszavazás kiírását követlő ív terjesztése, vajon hasonló eredménnyel jár-e, mint például a nagymarosi vízlépcső ügyében kezdett mozgalom? (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 19/1. folyt.
|
- Igen. Mi reméljük. Azt rögtön el is tudnám mondani, hogy már megkezdtük az aláírások gyűjtését. Igen nagy számban már az első napokban begyűjtöttünk aláírásokat. A lakosság nagyon szívesen aláírja. Alig találkozunk elutasítással. Inkább csak az MSZMP-tagok részéről. Ahogy sokan kételkedtek a nagymarosi aláírásgyűjtés hatékonyságába is eleinte, úgy most is vannak természetesen kétkedők, de mi hiszünk abban hogy ez sikeres lesz, ki tudjuk harcolni vagy a népszavazást, vagy hogy legalább a munkásőrséget oszlassák fel és a párt számoljon el a vagyonával. - Vajon az SZDSZ és a Fidesz beleegyezne-e abba, hogy a munkásőrség fegyvertelen önkéntes szervezetként katasztrófák esetére fennálljon? - A Szabad Demokraták Szövetségének és a Fidesznek is az a véleménye ebben a kérdésben, hogy a vagyonukat át kell adni a fegyvereikkel együtt, és utána mint egyszerű magyar állampolgárok olyan szövetséget vagy csoportosulást hoznak létre, amilyet akarnak. De ehhez felhalmozott pénzeket, lakossági forrásokat nem használhatnak fel. A katasztrófaelhárítás szerintünk a honvédség, illetve a rendőrség keretein belül, esetleg a polgárőrség megerősítésével meg lehet oldani. Ehhez a munkásőrésg átmentésére nincs szükség. Különösképpen nem arra, hogy épületeiket, vagyonukat - ami több milliárd forintra rúg - megőrizzék. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 2. folyt.
|
- Ezt követően felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét és azt kérdeztem meg tője: szerinte hogyan zajlott le a ma délutáni tüntetőakció? - Ami a munkásőrséget illeti én azt hiszem, hogy egyértelműen bizonyította, hogy ez nem azonos a magyar nép akaratával, jóllehet mindenhol a magyar nép nevében léptek fel. A számarányok viszont a következőt mutatják. Magyaroszágon több mint 3000 település van. Ezek közül vidéken 31 helyen, Budapesten 12 helyen volt demonstráció és négy helyen pedig petíciót adtak át. Hát ennyit a számszerűségről és ennyit, hogy ez mennyiben fejezte ki a magyar nép akaratát. Az igaz, hogy a tüntetők is a magyar nép részét alkotják. Na de az egész magyar nép nevében nem jogosultak beszélni. - Mennyiben látják a munkásőrség szempontjából jogosultnak azt, hogy a költségek amivel jár a munkásőrség fenntartása túl nehezek a jelnlegi gazdasági helyzetben. - A világon mindenhol, a hol fegyveres szervezetet tartanak fenn, az pénzbe kerül. Ezek között a munkásőrség, vagy a munkásőrséghez hasonló olyan tipusú szervezet, melyet az állampolgárok önként vállalnak és nem hivatásosként teljesítenek, ez az egész világon, nemcsak Magyarországon, mindenhol a legolcsóbb fegyveres szervezetek közé tartozik természetéből adódóan. - Hajlandó lenne a munkásőrség például egy olyan megoldásra - amennyiben sor kerül arra hogy mégis feloszlatják, nem tudni jelenleg hogy mi lesz -, akkor szó lehetne arról például, hogy azzal érvelne a munkásőrség, hogy rendben van, lemondunk az anyagi támogatásről, és kizárólag a magunk zsebéből fizetjük a dolgokat amire szükség van, már úgyis egy csomó megvan, de hogy további költségekbe ne kerüljön, erre hajlandó lenne a munkásőrség? (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tüntetés a munkásőrség ellen - 3. folyt.
|
- Ami azt illeti, hogy feloszlatják-e én személy szerint sem hiszek abban, ez butaság is lenne, hiszen ennek az országnak most éppen arra van szüksége, hogy lehetőleg minél kevesebb pénzbe kerülő szervezeteket tartson fenn és ilyen a munkásőrség is, hiszen az 1 milliárdot nem éri el az évi költségvetési támogatása, ami hát minimális az ország nemzeti jövedelméből. Ami pedig a működését illeti, ha megvonnák a költségvetési támogatást, jórészt működésképtelenné válna. Azzal együtt, hogy a munkásőrsség igyekszik a maga lehetőségeivel, vállalatokat mőködtet, bevételekre tesz szert, ezek azonban nem fedezik a kiadásait. - Ez azt jelenti, hogy amennyiben megvonják az anyagi támogatást akkor gyakorlatilag működésképtelen? - Igen. - Egyértelmű a felszámolásával? - Igen, az azt jelentené valószínűleg. +++
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|