Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk

-----------------------------------------


London, 1989. szeptember 29. (BBCR, Panoráma) - Adásunkkal
egyidőben a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták
Szövetsége szervezésében tüntetés folyik. Az 1957-ben alapított
Munkásőrség felszámolását követeli e két szervezet. Ma délután
felhívtam telefonon Hodosán Rózát, az SZDSZ tagját, akitől
megkérdeztem: vajon csak a Munkásőrség budapesti Országos
Parancsnoksága előtt lesz-e tüntetés?

    - Nem csak a fővárosban lesz ma tüntetésünk, a fővárosban és
több kerületben és az Országos Parancsnokság előtt, hanem nagyobb
vidéki helyeken is. Így például konkrétan tudom hogy Sopronban,
Győrben, Kőszegen, Szombathelyen és Balassagyarmaton is lesznek
tüntetések. Mindegyik a munkásőrparancsnokság előtt lesz, a délutáni
órákban.

    - Csatlakoztak-e más ellenzéki csoportok is ehhez a
kezdeményezéshez?

    - Konkrétan nem csatlakoztak. Ezt a Szabad Demokraták Szövetsége
a Fidesszel együtt közösen szervezi. Úgy tudom viszont, hogy vidéki
helyeken egyénileg csatlakoznak más független szervezetektől is
tüntetéshez. De hivatalosan nem csatlakozhott más szervezet.

    - Milyen támogatást várnak a tünetés szervezői a lakosság
részéről?

    - Azt gondolom, hogy elég szép számmal leszünk. Ezt onnan tudom
megítélni, hogy folyik már részünkről, szintén ennek a két
szervezetnek a részéről egy népsztavazás kiírását követelő ív,
amiben épp a munkásőrség feloszlatásáról van szó, nagyon jól
haladnak és szimpátiát vált ki általában a lakosságból, valamint
amikor a szórólapokat osztogattuk, akkor is úgy éreztük szimpátiával
találkozunk. És ma egész nap csengett a telefon és kérdezik, hogy
mikor és hova kell menni tüntetni. (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 1. folyt.

- Én erre nagyon nehezen tudok válaszolni. Ezidáig a
kerekasztal-tárgyalások nem vezettek eredményre. Valószínűnek
tartom, hogy fel fogják oszlatni a munkásőrséget, ha nem is
közvetlenül a kongresszus után, de a következő évben én azt gondolom
fel fogják oszlatni.

    - Úgy tudom ön részt fog venni a ma esti tüntetésen és beszédet
is mond ott.

    - Igen, én a Bem-szobornál fogok beszédet mondani 5 órakor.

    - Beszédének lényegéből tudna valamit idézni?

    - Elmondom, hogy miért tartjuk mi fontosnak azt, hogy a
munkásőrséget feloszlatssák. Elmondom, hogy demokratikus
Magyarországot felépíteni ilyen félelmet keltő testület létezése
mellett nem lehet; hogy a munkásőrség olyan félelmet jelent ma
Magyarországon, amitől az emberek nem bíznak a demokratikus
átalakulás lehetőségében. De ugyanakkor azt is elmondom, hogy mi nem
az egyes munkásőrök ellen vagyunk. Mi azt szeretnénk, ha ők letennék
a fegyvert és békében dolgoznának, mint bárki más, és hogy a törvény
és a jog vigyázza Magyarországon az emberek lépteit és ne fegyverek.

    - Ezek után felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét,
akitől megkérdeztem: hogyan látja a munkásőrség jövőjét most, amikor
egyre többen és egyre erősebben követelik e fegyveres testület
feloszlatását?

    - Valóban, ma az Ön által említett két szervezet meghirdette
több helyütt, hogy tüntetésre szólít fel. Nem tudjuk még, hiszen
előtte vagyunk, hogy mekkora lesz ez. Jelzéseink meg információnk
szerint - ahol már volt - nem nagy létszámban jelentek meg az
állampolgárok. És hát azt nem tudjuk még - előtte vagyunk jórészt,
az esti órákban fog megtörténni -, hogy végül is mennyien. (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 2. folyt.

Ami azt a részét illeti, hogy mind több állampolgár követeli-e a
munkásőrség megszüntetését, mi is találkozunk azzal, hogy az
állampolgárok egy csoportja valóban kéri, követeli, mindegy melyik
kifejezést használom. Viszont azt is el tudom mondani, hogy naponta
találkozunk olyan emberekkel, emberek tömegeivel, akik meg azt
mondják, hogy szolidárisak a munkásőrséggel, maradjon a helyén a
munkásőrség. Most, hogy elterjedt a tüntetés híre rengeteg telefont
kapunk. Sőt személyesen bejött, az előbb találkoztam egy öreg
bácsival, egy budapesti munkásember, hogy meg ne ijedjünk, maradjunk
a helyünkön, ne féljünk. Biztatott bennünket. Tehát az is igaz, hogy
az állampolgárok másik csoportja pedig a munkásőrség mellett, a
munkásőrök mellett van. Hiszen a munkásőrséget maguk az
állampolgárok alkotják. Nem tudom a BBC hallgatói tudják-e, hogy itt
önkéntes jelentkezés alapján tömörülnek azok az emberek, akik
szeretik a rendet, az ország függetlenségét és belső rendjének a
védelmére szövetkeznek.

    Ami a jövőjét illeti, tehát a világ sok országában - ez nem
magyaroszági találmány, nem a szocialista országok találmánya -
működnek hasonló jellegű önkéntes szervezetek, amelyeket az
állampolgárok hoznak létre, s ezért nem tartom valószínűnek, és nagy
hiba is lenne, ha megszüntetnék a munkásőrséget Magyarországon. Erre
nem is készül a kormány sem, amelyről tegnap Németh Miklós
miniszterelnök nyilatkozott, hogy a kormánynak milyen szándéka van a
munkásőrség jövőjét illetően. Abban teljesen igaza van a kormány
elnökének, hogy a munkásőrség feladatain változtatni kell,
módosítani, másrsézt jelképrendszerén, esetleg nevén is lehet
változtatni, de azt az öntevékenységet, nem szabadna megfosztani az
állampolgárokat attól, hogy íly mádon is részt vegyen a közösség
ügyeiben. (folyt.)


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 3. folyt.

- A demokratikus átalakulás szempontjából nem lenne-e valóban
célszerű a szervezetet felszámolni és megszüntetni fegyveres
jellegét annak?

    - A munkásőrség feladatainak nem kis része olyan, amelynek
ellátásához kellenek a fegyverek, azonban ez a demokratikus
kibontakozást eddig sem zavarta, a jövőben sem fogja zavarni. A
munkásőrségnek nem az a dolga, hogy részt vegyen a politikai
életben. Az a dolga, hogy mindenkor végrehajtsa a mindenkori kormány
által adott feladatokat. +++


1989. szeptember 29., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD