 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Tüntetések a munkásőrség ellen - interjúk - 1. folyt.
|
- Én erre nagyon nehezen tudok válaszolni. Ezidáig a
kerekasztal-tárgyalások nem vezettek eredményre. Valószínűnek
tartom, hogy fel fogják oszlatni a munkásőrséget, ha nem is
közvetlenül a kongresszus után, de a következő évben én azt gondolom
fel fogják oszlatni.
- Úgy tudom ön részt fog venni a ma esti tüntetésen és beszédet
is mond ott.
- Igen, én a Bem-szobornál fogok beszédet mondani 5 órakor.
- Beszédének lényegéből tudna valamit idézni?
- Elmondom, hogy miért tartjuk mi fontosnak azt, hogy a
munkásőrséget feloszlatssák. Elmondom, hogy demokratikus
Magyarországot felépíteni ilyen félelmet keltő testület létezése
mellett nem lehet; hogy a munkásőrség olyan félelmet jelent ma
Magyarországon, amitől az emberek nem bíznak a demokratikus
átalakulás lehetőségében. De ugyanakkor azt is elmondom, hogy mi nem
az egyes munkásőrök ellen vagyunk. Mi azt szeretnénk, ha ők letennék
a fegyvert és békében dolgoznának, mint bárki más, és hogy a törvény
és a jog vigyázza Magyarországon az emberek lépteit és ne fegyverek.
- Ezek után felhívtam Borzák Lajost, a munkásőrség szóvivőjét,
akitől megkérdeztem: hogyan látja a munkásőrség jövőjét most, amikor
egyre többen és egyre erősebben követelik e fegyveres testület
feloszlatását?
- Valóban, ma az Ön által említett két szervezet meghirdette
több helyütt, hogy tüntetésre szólít fel. Nem tudjuk még, hiszen
előtte vagyunk, hogy mekkora lesz ez. Jelzéseink meg információnk
szerint - ahol már volt - nem nagy létszámban jelentek meg az
állampolgárok. És hát azt nem tudjuk még - előtte vagyunk jórészt,
az esti órákban fog megtörténni -, hogy végül is mennyien. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|