|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap - Esti összefoglaló
|
1989. szeptember 28., csütörtök - Képviselői interpellációk pergőtüzébe került a honvédelmi tárca, s vezetője Kárpáti Ferenc vezérezredes csütörtökön , az országgyűlési ülésszak szeptemberi szakaszának zárónapján. Többen is a kivonuló szovjet csapatok, illetve a magyar haderőcsökkentés miatt megüresedő épületeket követelték vissza - választóik nevében - az érintett településeknek, s bár a miniszter mielőbbi döntést ígért ez ügyben, válaszát, a T. Ház nagy többségével együtt, nem tartották kielégítőnek.
Az interpellálók között volt több olyan képviselő is, akik csupán három napja, az ellenzék győztes jelöltjeként ülnek e padsorokban. Csütörtöki aktivitásuk is azt mutatta: a parlamenti ciklus hátralévő idejét alaposan fel kívánják használni hangjuk hallatására. Közülük Raffay Ernő érdekes módon ugyancsak honvédelmi kérdésben kért szót. A miniszteri válasz kitért a tovább rosszabbodott magyar-román viszonyra, de leszögezte: nincs olyan, az állítólagos román katonai készülődést igazoló tény, amely válaszlépésre késztetne bennünket. Az ülésszakon alakult demokratikus ellenzéki képviselőcsoport vezéralakja, Király Zoltán is szót kért: az MSZMP és egyes társadalmi szervezetek ,,vagyonátmentési kísérleteinek,, törvényességét kívánta tisztázni. A pénzügyminiszteri válaszból kitűnt, hogy a kezelői jog átruházását ez év nyara óta immár törvény tiltja. A csütörtöki munkanap változatos témái jól tükrözték a falakon kívül is zajló közéleti viták főbb kérdéseit. S ez nemcsak az interpellációkra igaz: a képviselőtestület által elfogadott két nyilatkozat is aktuálpolitikai kérdésekhez kapcsolódik - még ha egészen más megközelítésben is. Az egyik az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt ítéli el, a másik pedig a képviselők becsületének, jóhírének védelme érdekében született. Ezen az ülésnapon az is kitűnt, hogy önbecsülésükre, munkájuk történelmi fontosságába vetett hitükre és sok-sok energiára egyaránt szükségük lesz a következő hónapokban a honatyáknak: a Minisztertanács munkatervi tájékoztatója szerint a már ismert, s októberben megalkotandó sarkalatos törvényeken kívül még idén a parlament elé kerül - sok más mellett - az adórendszer módosítását szolgáló, az állami vagyonkezelésről, illetve a vagyonértékelésről szóló, a tervezéssel, az államháztartással és a magánvállalkozással foglalkozó törvényjavaslat. (MTI)
1989. szeptember 28., csütörtök 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|