Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)

1989. szeptember 28., csütörtök - Az Országgyűlés szeptemberi plénumának harmadik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné köszöntötte Matti Puhakka finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban, és részt vett a Parlament csütörtöki ülésén.

Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.), a devecseri
    ------------
Virágzó Mgtsz nyugalmazott elnöke interpellált a
pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borforgalmi adót 1990. január
1-jei hatállyal szüntessék meg. Indítványát indokolva rámutatott,
hogy ez az adó nem ösztönzi a bortermelést, s viszonylag alacsony -
évi 210-220 millió forintos - bevételt, ugyanakkor rengeteg
adminisztrációs terhet jelent, mert a tanácsok a felvásárlói
vételjegyek alapján az adó csaknem kétharmadát utólag törlik. Békesi
László pénzügyminiszter egyetértve azzal, hogy a borforgalmi adó
idejét múlta, hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a
tanácsok bevételének 30 százalékát adja, s eltörlése ott komoly
finanszírozási problémákat okozna, amit a költségvetés csak más adók
emelésével tudna megoldani. Ugyanakkor megszüntetésével az adó alól
eddig mentesült kistermelőkre is ki kellene vetni az általános
forgalmi adót. Kérte a képviselőket, hogy az Országgyűlés júniusi
ülésszakán elfogadott három éves adókorszerűsítési program
szellemében a problémát végleg megoldó új egységes földadó
megalkotása után, csak 1991-től töröljék el a borforgalmi adót.

    A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem
fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta
a terv- és költségvetési bizottsághoz. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 10:37


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió
-------------
szegedi studiójának szerkesztő-riportere a társadalmi szervezetek
tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez és igazságügyminiszterhez.

    Elöljáróban kifejtette: a pénzügyminiszternek megfogalmazott
kérdésről lemondott, mivel a Parlament elfogadta, hogy az állami
tulajdonban lévő, de különböző társadalmi szervezetek kezelésében
álló vagyonról a miniszter az ülésszak októberi folytatásakor
tájékoztatást ad.

    A továbbiakban elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a Demisz, az
MSZMP és a Munkásőrség több kísérletet tett a kezelésükben lévő,
állami tulajdont képező vagyon egy részének magántulajdonná
alakítására. A ,,jól ismert,, Next 2000 Kft. megalakítása mellett az
MSZMP és a Munkásőrség különböző gazdasági társulásokat hoz létre
vagyona eredetének eltüntetésére és az állami ellenőrzés alóli
kivonására. Ezzel kapcsolatban a képviselő utalt arra, hogy a
földtörvény módosítása kizárja a vagyon ilyen átjátszását.
Hangsúlyozta, hogy az állami tulajdonként deklarált vagyontömeg
eredete ugyan tisztázatlan, ám úgy gondolja: az említett esetekben
fennáll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló
erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükségesnek tartja tisztázni:
törvényes-e a több milliárdos értékű ingatlankezelési jog
átmentésére, a vagyontárgyak állami tulajdonból való kivonására
irányuló igyekezet.

    Dr. Békesi László pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel és
a legfőbb ügyésszel egyeztetett válaszában kifejtette, hogy 1989.
július 1-je után, a módosított földtörvény alapján a kezelői jog
mindenfajta átruházása és befektetése tilos. Ahol ennek a törvénynek
a kijátszására kísérlet történik, ott az igazságügyminiszter
kezdeményezi a legfőbb ügyésznél a törvényességi óvást és a
felülvizsgálatot. Az ilyen kísérletekre az elmúlt időszakban
jó néhány példa volt, és sajnos úgy tűnik, lesz is - fűzte hozzá a
miniszter. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft.-nél a cégbíróság a
kezelési jog átadására vonatkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem
fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosított
földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál
tulajdonnövekményt, tőkenövelést egy-, vagy többszemélyes
társaságokban elérni - törvénytelen. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 11:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)

Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség felkészült az
ilyen kísérletek megakadályozására. A kormány kéri, hogy ha bárkinek
ilyen kísérlet a tudomására jut, adjon információt a
Minisztertanácsnak, hogy a szükséges lépéseket megtehesse.

    Az elmondottakhoz hozzáfűzte: természetes dolog, sőt azzá kell
válnia, hogy a pártok és társadalmi szervezetek saját vagyonuk
hasznosítására üzleti tevékenységbe kezdenek. Ez nem idegen a
többpártrendszertől, persze csakis a saját vagyon esetében, és nem
az állami tulajdon kezelői jogának felhasználásával. Erre már vannak
példák, s e tevékenység törvényi garanciáit a párttörvény fogja
rendezni.

    Király Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta
el a miniszter válaszát. Üdvözölte a kormány felajánlását, miszerint
megakadályozza majd a vagyonátmentési kísérleteket. Ugyanakkor
indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek
az állami tulajdonban, de a társadalmi szervezetek kezelésében lévő
vagyonról adandó tájékoztatója során térjenek vissza. Egyúttal
megfontolandónak ítélte, hogy a Parlament foglaljon majd állást az
állami vagyon zárolásáról.

A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 11:30


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)

Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a gyönki Általános Iskola
-------------
igazgatója a megüresedett, vagy részben kihasznált laktanyák
tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kérte, hogy e
laktanyákat az illetékes tanácsok a helyi elhatározás szerint
vehessék igénybe, térítésmentesen. Külön is szót emelt a szekszárdi
Budai Nagy Antal laktanya átadásáért. Kérte, hogy ezt az épületet
térítésmentesen bocsássák a tanácsi önkormányzat rendelkezésére.
Indoklásként elmondta, hogy a költségvetési források még az iskolák
szinten tartását is alig teszik lehetővé, új iskolák építésére,
illetve vásárlására nincs mód. Ugyanakkor a demográfiai hullám ma
már elérte a középiskolát, s az oktatási intézmények szűkös
befogadóképessége miatt országszerte több ezer fiatal nem nyerhetett
felvételt.

    Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter arról
tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a szovjet csapatok részleges
kivonása, illetve a magyar hadsereg létszámának csökkentése nyomán
számos helyen szabadultak fel laktanyák, illetve lakások. Utalt
arra, hogy a szovjet csapatok által használt laktanyaépületeknek a
nagyobb része a magyar állam tulajdona. Emellett azonban számos
olyan épület, lakás van a birtokukban, amelyek a szovjet kormány
költségvetéséből épültek. Ezek sorsának rendezése a közeljövő
feladata. A kormány nemrégiben úgy döntött, hogy a felszabaduló
épületek zömét értékesíti, s az így befolyó összeg az államkasszát
gyarapítja. Az értékesítéssel az Állami Fejlesztési Intézetet bízták
meg. A kormány javaslattevő munkacsoportot hozott létre valamennyi
érintett minisztérium képviselőiből. E testület feladata, hogy az
érintett tanácsok bevonásával tisztázzák az értékesítéssel
kapcsolatos kérdéseket, a tulajdon eredetét, a hasznosítás
legcélszerűbb módját. A Minisztertanács mindezek ismeretében dönt
majd. Ami a megüresedő lakásokat illeti, a tanácsok kapják meg a
bérlő kijelölési jogot. Arra azonban nem lesz mód, hogy minden
épületet térítésmentesen adjanak át.

    A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés sem fogadta el. Ezért a kérdéssel a honvédelmi
bizottság foglalkozik a továbbiakban. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 12:07


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)

Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti Katona
-----------------
József Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, a szovjet csapatok
által kiürített kecskeméti laktanyák ügyében interpellált.
Mindenekelőtt üdvözölte, hogy az itt állomásozó szovjet csapatok
részleges kivonása megkezdődött Magyarországról, így Kecskemétről
is. A városban két műemlék laktanya van; helyreállíthatók akár
idegenforgalmi, akár oktatási célokra. Mindez nagy lehetőség a
városnak. Ugyanakkor egy korábbi rendelkezés alapján a kiürítés után
ezek az épületek - amelyeket egykor a város maga épített fel - a
Honvédelmi Minisztérium kezelésébe kerülnek. Mivel Kecskemét
semmiféle ellentételezést nem kapott, a városnak ez a megoldás
elfogadhatatlan.

    Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter válaszában közölte: a
honvédség nem tart igényt az említett két épületre. Ugyanakkor
türelmet kért arra a néhány hónapra, amíg az összes hasonló ügyet
elbírálják.

    Az interpelláló képviselő ezt a választ nem tartotta
kielégítőnek, elég konkrétnak.

    Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon-
    -----------------
és Gépgyár Fémipari Alkatrész-gyáregységének lakatosa ekkor a
témához kapcsolódva szót kért és beszámolt Győr hasonló gondjáról.
Szerinte a honvédelmi miniszter már nem is illetékes a válaszadásra,
s a Minisztertanácsnak, illetve a kormány elnökének kellene inkább
az interpellációra reagálnia, hiszen a kormány nemrég döntött úgy,
hogy a kiürített épületeket értékesíti. A képviselő kérte a döntés
visszavonását, mint mondta, a városnak nincs pénze a
visszavásárláshoz, s személy szerint abban is bízik, hogy egyetlen
vállalkozó sem akad, aki ezeket a rossz állapotú épületeket megvenné
a kormánytól.

    Kárpáti Ferenc a hozzászólásra reagálva megjegyezte: minden
bizonnyal olcsóbb lenne új iskolákat építeni, mint ezeket az
elhanyagolt épületeket sokmilliárdért átalakítani. A hasznosítás
mikéntjét tehát alaposan meg kell fontolni.

    Szavazás előtt Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus
     ------------
lelkész is rövid hozzászólásra jelentkezett. Véleménye szerint
amennyiben mégis eladják ezeket a laktanyákat, így az értékesítés
joga a várost illesse meg.

    Végül is a képviselők - 147 igen, 137 nem szavazat és 37
tartózkodással - nem fogadták el a miniszteri választ, így a téma
a honvédelmi bizottság elé kerül. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 12:10


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)

Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) történész, a szegedi József
-----------
Attila Tudományegyetem adjunktusa katonapolitikai kérdések tárgyában
interpellált a honvédelmi miniszterhez. Mindenekelőtt arra kért
választ, hogy nézete szerint a jelenleg kiélezett bel- és
külpolitikai helyzetben, amikor egyes szomszédos országok a
politikai zsarolástól és a katonai fenyegetőzéstől sem riadnak
vissza, biztosítható-e a hadsereg védelmi ereje, különös tekintettel
a hadsereget érintő gazdasági megszorításokra. A képviselő utalt
Pacsek József altábornagy, vezérkari főnök kijelentésére, miszerint
a magyar és a román katonai vezetés között töretlen a bizalom,
folyamatosak a kapcsolatok. Miképpen kell ezt a kijelentést
értelmezni?- firtatta. Mint a román határ melletti lakosság
képviselője tette fel a következő kérdést: a magyar hadvezetés
megtette-e a szükséges intézkedéseket egy ,,esetleges román katonai
betörés,, ellensúlyozására. Választ várt arra is: a Varsói
Szerződésen belül milyen pozíciója van a magyar hadseregnek. Végül a
képviselő megkérdezte: van-e alapja annak a híresztelésnek, hogy
magyar katonákat az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást követően más
hadszíntéren, a távol-keleten is bevetették.

    Kárpáti Ferenc miniszter részletes válaszában mindenekelőtt azt
a véleményét fejtette ki, hogy enyhülési tendencia tapasztalható a
külpolitikában; tény azonban, hogy Magyarország és Románia viszonya
rosszabbodott. A magyar kormány következetes törekvése, hogy
diplomáciai síkon rendezze a kapcsolatokat. A katonai fenyegetést
illetően leszögezte: egyes kijelentések nem általánosíthatók, nem
késztethetnek bennünket olyan lépésekre, amelyek nyomán megindulna
az eszkaláció. Bár hűvös a viszony, vannak közös feladataink, mivel
egy szövetséghez tartozunk. Közös tennivaló például a légtér
biztosítása, a haditechnika fejlesztése, beszerzése, gyártása. A nem
általánosítható romániai kijelentésekre visszautalva a miniszter
említést tett Ilie Ceausescu legújabb - a csütörtöki lapokban
olvasható - írásáról. Mint mondotta, a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettes olyan történész, akinek munkái többnyire
történelmietlenek, igaztalanok, gyalázkodóak. Sértő most megjelent
írása is. Ebből általánosítani mégsem szabad.

    A néphadsereg anyagi helyzetéről a miniszter elmondta: a
jelenlegi ötéves tervidőszakra a haditechnika fejlesztésére
előirányzott pénzösszegnek 18 százalékát elvonták. Emiatt el kellett
halasztani időlegesen olyan eszközök beszerzését, amelyek
feltétlenül szükségesek a hadsereg működőképességéhez. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 12:40


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)

Ma még elviselhető a helyzet, de ha nagyon elhúzódik a
korszerűsítés, súlyos problémák adódhatnak - mutatott rá.

    Kárpáti Ferenc a Varsói Szerződésben betöltött magyar szerepről
csak érintőlegesen beszélt, de ezzel összefüggésben leszögezte: a
magyar hadseregről a magyar kormány nélkül senki nem hozhat döntést.
Végül, a képviselő utolsó kérdésére utalva a miniszter bántónak és
légből kapottnak minősítette azt a feltevést, hogy magyar katonák a
Távol-Keleten harcoltak.

    A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta.

    Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal
    -----------
elnökhelyettese az EGK belső piacának megteremtésével kapcsolatos
hazai felkészülés tárgyában interpellált a kereskedelmi
miniszterhez. A képviselő emlékeztetett arra, hogy hazánk 1988-ban
kereskedelmi, gazdasági együttműködési megállapodást kötött az
EGK-val, s ez remélhetően jó esélyt jelent az 1992 után létrejövő
egységes nyugat-európai piacra való bejutásra.

    Úgy vélte: bár számos kormányzati intézkedés történt a
csatlakozás előkészítése érdekében, mégis mintha a hazai vállalatok
e kérdésben nem mutatnának kellő aktivitást és részvételi készséget,
holott a meghatározó éppen a hazai vállalatok felkészülése lenne.

    Beck Tamás kereskedelmi miniszter az interpellációra válaszolva
egyetértett a képviselő felvetéseivel és megerősítette: valóban az
egyik legfontosabb gazdasági kérdés az integrációhoz való viszonyunk.
Hozzátette: tekintve, hogy hazánk konvertibilis exportjának 45
százaléka a Közös Piac területére irányul, létkérdés a szoros
kapcsolódás az integrációhoz.

    A miniszter elmondta: a kormányzat minden tekintetben zöld utat
biztosít az exportáló vállalatok számára, de e vállalatok
erőfeszítéseit, innovatív készségét semmilyen kormányzati intézkedés
nem helyettesítheti. Fontosnak vélte a nyelvtanulást, illetve a
menedzserképzést, hozzátéve, hogy a tárca jelenleg is 50 fiatal
menedzser továbbtanulását tette lehetővé Hannoverben, Párizsban,
illetve Münchenben. Ezzel egyidejűleg folyamatosan külföldi
szakértők érkeznek hazánkba. Egyetértett azzal is a miniszter, hogy
a felkészülés tempóját gyorsítani kell, mert a jelenlegi ütem
feltehetően kudarchoz vezet.

    Az interpellációra adott választ mind a képviselő, mind az
Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 12:44


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)

A délelőtti szünet befejeztével nagy taps közepette érkezett az
ülésterembe Mário Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos
látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke.

    A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Szűrös Mátyás
házelnök köszöntötte. Reményét fejezte ki, hogy a portugál államfő
magyarországi útja eredményesen szolgálja a két ország közötti
kapcsolatok és az együttműködés további erősítését.

    Ezután Mário Soares lépett a szónoki emelvényre.
Megtiszteltetésnek nevezte és köszönetet mondott azért, hogy a
magyar Országgyűlés előtt szólhat, s ezzel módja nyílik arra, hogy
az ország politikai életének számos kimagasló személyiségével
kapcsolatba kerüljön - egy olyan pillanatban, amikor Magyarország
mélyreható politikai és gazdasági változások lelkesítő korszakát
éli.

    - Mindig kiálltam a parlamentáris intézmények védelmében, és
büszke vagyok arra, hogy 1975-től - attól az időtől fogva, amikor
Portugáliának újra demokratikusan megválasztott parlamentje lett -
egészen köztársasági elnökké választásomig újra meg újra
beválasztottak, szabadon kinyilvánított népszavazással a Portugál
Köztársasági Gyűlésbe - mondotta Mário Soares.

    A portugál államfő ezután tájékoztatást adott arról, hogy minden
eddigi állami szintű látogatására, így a mostanira is, elkísértek a
Portugál Köztársasági Gyűlés politikai pártjainak képviselői. Most
lehetőségük lesz arra, hogy véleményt cseréljenek a képviselőkkel a
két ország érdekes és gazdag alkotmányos tapasztalatainak
alakulásáról, illetve a portugál demokratikus rendszer működéséről.

    - Legkevésbé sem áll szándékunkban, hogy az alkotmányosság
valamiféle példájaként állítsuk magunkat Önök elé - folytatta. -
Minden népnek megvannak a maga hagyományai, ugyanakkor érzékeny
pontjai is, amelyeket tiszteletben kell tartani. Ma azonban
mindannyian tisztábagyunk azzal, hogy az emberi szabadságjogok #>
egyetemes érvényűek.

    - Portugália 50 esztendőn keresztül egy önkényuralmi, jobboldali
rendszer jármát viselte. Egy olyan rendszerét, amely a portugál
néptől megtagadta a legalapvetőbb emberi jogokat, aminek
következménye volt az a gazdasági és társadalmi visszamaradottság,
amely 1974-ben jellemezte az országot. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 14:57


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)

A szabadság visszaszerzésének, egy pluralista, demokratikus rendszer
intézményesítésének eredményeként Portugália képes volt megfelelni a
modern idők kihívásának, s a portugálok azóta egyre jobban élnek, s
mindinkább bíznak a jövőben. Véget vetettünk a gyarmati háborúknak,
s elismertük a volt gyarmati népeink jogát a függetlenséghez. Ma az
együttműködés és a szolidaritás szálai kötnek össze bennünket
valamennyiükkel.

    Portugália - annak az európai közösségnek a teljes jogú
tagjaként, amely a világ fejlődésének egyik letéteményese -
visszaszerezte azt a súlyát, amelyre hosszú és gazdag történelme
teljes mértékben feljogosítja. Magunkkal vittük az európai
közösségbe Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeivel való évszázados
kapcsolataink értékeit. Ily módon összegeztük az észak-déli
párbeszédet, a loméi egyezmények és más nemzetközi megállapodások
keretében - mondotta. Mindezzel arra kívánt utalni, hogy a szabadság
és a demokrácia nagymértékben hozzájárulhatott országa
bekapcsolódásához a nemzetközi életbe, s tekintélye
visszaszerzéséhez, hiteléhez azon országok előtt, amelyek még mindig
az éhség, a nyomor, az erkölcsi és fizikai erőszak problémáival
küzdenek.

    - Igazából csak az ember politikai, gazdasági, kulturális és
szociális jogainak a tiszteletben tartása adhatja vissza Európának
azt a kivételes szerepét, amelyet a mai világ nagy feladatainak
megoldásában betölt - hangoztatta Mário Soares.

    - A világ és különösképpen Európa egy olyan időszakot él át,
amely meghatározó lehet egy új nemzetközi rend felépítése
szempontjából. Ebben az ideológiai konfliktusok és hatalmi
csatározások átadják helyüket egy igazságosabb világ építésének,
amelyben nem lesz többé olyan szűkölködés, ami állandó forrása a
feszültségeknek. A nemzetközi enyhülésnek az a légköre, amelyben ma
élünk - s amely nagymértékben a két nagyhatalom megállapodásainak az
eredménye - könnyebbé tette a megoldások keresését bizonyos
regionális konfliktusok esetében. Egyben hozzájárult olyan alkotó
energiák és olyan eszközök felszabadításához, amelyeket ma nemesebb
célokra lehet fordítani, mint például az oktatás, az éhség és a
betegségek elleni küzdelem, illetve a környezet és az élet
minőségének a védelme. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:00


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)

Bízzunk abban, hogy az a realitásérzék, amely manapság
felülkerekedni látszik, végre ledönti az ideológiai fanatizmus
korlátait, amely annyi népet távol tartott a haladástól és a
szabadságtól.

    - Az állampolgári jogok leplezetlen megsértésének, a faji és
vallási megkülönböztetésen alapuló rendszereknek az a néhány, jól
ismert esete, amely nemzetközi felháborodást vált ki, még mindig
jelen van. Olyan helyzetek ezek, amelyeket az egyetemes lelkiismeret
elítél, s szeretne mihamarabb felszámolni - hangsúlyozta az elnök.

    Végezetül reményét fejezte ki, hogy mostani látogatása mérföldkő
lesz a két ország kapcsolataiban, hozzájárul egymás kölcsönös, jobb
megismeréséhez. Több területen lehetséges és kívánatos az
együttműködés fejlesztése. Portugália kész arra, illetve
nagymértékben érdekelt abban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az
évszázados kapcsolatot, amelynek újraélesztését a jelen feltételek
megkívánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolidaritás
érdekében.

    A portugál államfő beszédét hosszantartó taps fogadta; a
törvényhozás nevében Szűrös Mátyás mondott köszönetet Mário Soares
szavaiért, és személyén keresztül a magyar törvényhozás
jókívánságait küldte a portugál nemzetgyűlésnek és a portugál
népnek. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:01


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)

Ez után Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari
-------------
Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke bejelentette
a Parlament vállalkozói csoportjának létrejöttét, s ismertette az
alapító oklevél tartalmát. Hangoztatta, hogy a frakció egyebek
között célul tűzte a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek
támogatását, amelyek a magyar piacgazdaság feltételeinek
megteremtését hivatottak elősegíteni. Ugyanakkor fel kíván lépni
azon javaslatokkal és törvénytervezetekkel szemben, amelyek továbbra
is visszafogják a teljesítményeket. A csoport támogat minden olyan
kezdeményezést, amelyik gazdasági vállalkozásra ösztönöz. A
képviselő hangsúlyozta: törekvéseik kizárólag gazdaságpolitikai
jellegűek, mentesek a párt- és politikai csoportérdekeltségektől.
Legfontosabb céljuk a felgyorsult politikai reformfolyamatok
következtében háttérbe szorult, piacorientált vállalkozási szellem
és munka hatékony támogatása, kibontakoztatása, illetve a
költségvetés-centrikus szemlélet mielőbbi gyökeres megváltoztatása.

    A frakció javasolja és sürgeti olyan törvények megalkotását,
amelyek elősegítik az egyéni és társas magánvállalkozásokat, a már
meglévő adótörvények jelentős módosítását. A csoport nyitott minden
képviselő előtt, így szívesen fogadnák akár a miniszterelnök
csatlakozását is - jelentette ki Morvay László, s szavai derültséget
váltottak ki.

    A képviselők az Országgyűlés elnökének indítványára a
bejelentést tudomásul vették.


    Mielőtt Szűrös Mátyás megadta volna a lehetőséget az
interpellációk folytatására, Szirtesné dr. Tomsits Erika
     -----------------
(Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú Gyermekklinikájának
tanársegéde kért szót. Polémia alakult ki arról, hogy indokolt-e
most a felszólalása, az elnök végül is engedett, jóllehet a képviselő
nem az interpellációkhoz kívánt kapcsolódni, hanem ügyrendi
kérdéseket terjesztett elő. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:20


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)

A képviselő, megköszönve a lehetőséget, azt javasolta, hogy
hozzanak létre a korábbinál kisebb létszámú, konstruktívan működő
ügyrendi bizottságot, amely folyamatosan működne. Ezt azzal
indokolta, hogy a gépi szavazás számos kérdést vet fel, például az
ügyrendben pontosan tisztázni kell, hogy milyen esetekben, kinek van
joga hozzáférnie a memóriaegység adataihoz.

    Jogosnak tartotta azt a törekvést, hogy az újabban alakult
csoportok is részesüljenek a parlamenti költségvetésből. Ennek
mértékéről azonban nem az Országgyűlés elnöke és az egyes csoportok
vezetői közötti alkuban, a parlament háta mögött kell dönteni. A
szabályozás érdekében javasolta, hogy az ügyrendi bizottság dolgozza
ki a parlament álláspontját. Végezetül kifogásolta, hogy az
úgynevezett sürgősségi interpellációt is három nappal a parlamenti
ülésszakot megelőzően kell benyújtani.

    Szűrös Mátyás mindhárom felvetést jogosnak tartotta, s közölte,
hogy az Országgyűlés tisztikara is gondolkodik e kérdéseken, a
javaslatokra az ülésszak végén visszatérnek. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:21


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)

Dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök a
---------------
miniszterelnökhöz és a művelődési miniszterhez interpellált a volt
református egyházi iskolák egyházi kezelésbe történő visszaadását
kérve. A kormány jóindulatát és segítőkészségét nem vonta kétségbe,
de annak az aggodalmának adott hangot, hogy a budapesti Baár-Madas
(jelenleg Móricz Zsigmond) és a Lónyai utcai középiskolákra,
valamint a pápai és a sárospataki református kollégiumokra vonatkozó
igény teljesítése ügyében csak nyilatkozatháború bontakozott ki,
ugyanakkor késnek a konkrét intézkedések. Választ kért arra, hogy mi
a szándéka a kormánynak és a minisztériumnak a nagyhírű iskolák
egyházi kezelésbe adásáról, s mikorra várhatók határozott lépések az
állam részéről.

    Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt. Elmondta: a főváros
az iskolaátadással kapcsolatban nehezményezte, hogy az gondot okoz a
budapesti gyerekek beiskolázásában, továbbá a kormány ígéretét nem
egyeztette a fővárossal. A miniszter közölte, hogy a következő két
hétben az érintettekkel folytatott személyes megbeszélés során
kidolgozzák a Móricz Zsigmond Gimnázium átadásának reális és pontos
ütemtervét, hogy ott 1990-től megkezdődhessen a fokozatos, felmenő
rendszerű egyházi beiskolázás. Az Országos Tervhivatal elnökével a
gazdasági problémák megoldásáról is tárgyaltak. A miniszter a
református iskolák visszaadásával kapcsolatban figyelmeztetett az
állami oktatást veszélyeztető elhamarkodott lépésekre, ugyanakkor
hangoztatta: a kormány a következő években támogatja, hogy az egyház
egykori iskoláiban fokozatosan ismét visszatérhessenek a diákok.

    A választ a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:26


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)

Dr. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a
----------------
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelényi Járási Hivatalának
nyugalmazott elnöke a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint
a kiemelkedően magas vezetői prémiumok tárgyában interpellált a
miniszterelnökhöz.

    A képviselő emlékeztetett arra, hogy márciusban már interpellált
az alacsony és a magas nyugdíjak ellentmondása, júniusban pedig a
több milliós vezetői prémiumok kifizetése tárgyában, s kérte a
kormány intézkedését. Az azóta eltelt hónapokban a feszültség tovább
nőtt. Az utóbbi időben egyre több 30-40 ezres nyugdíjat állapítottak
meg. Ugyanakkor a 3-4 ezer forintos kisnyugdíjasok helyzete mind
reménytelenebb. A dolgozók nem értenek egyet azzal, hogy az 5 ezer
forintos munkásprémiummal szemben 100-200-szor magasabb prémiumokat
fizetnek ki a vezetőknek. Úgy vélekedett, hogy sürgősen felül kell
vizsgálni a vezetői prémiumokról szóló jogszabályokat.

    Az interpelláció első részére dr. Csehák Judit szociális és
egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány
szeptemberre nem ajánlotta a nyugdíjrendszer elveinek átfogó
megvitatását, s ennek megfelelően nem kívánja 1990. január 1-jétől
gyökeresen megváltoztatni a rendszert. Ettől függetlenül azonban a
kifogásolt ügyekben - az alacsony nyugdíjak értékvesztésének
megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak kérdésére, a magas nyugdíjak
korlátozására és újratermelődésének meggátolására - készítettek
javaslatokat, s konkrét lépéseket is tesznek, miként a
miniszterelnök is jelezte. Decemberben a társadalombiztosítási
törvény módosítása során ezek a kérdések napirendre kerülnek
csakúgy, mint a GYES, a GYED és a családi pótlék témája.

    Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi
Hivatal elnöke válaszában kiemelte: a kormány felelőssége elsősorban
az államigazgatási vállalatok esetében merül fel. Ezek körében
áttekintik a vezetői prémium-feltételeket, az első félévi
kifizetések rendjét, s ha szükséges intézkednek, az év végén pedig
jelentésben összegzik a tapasztalatokat. A vállalatok mintegy 80
százaléka viszont önigazgatási típusú, ezért egyetértett a
képviselővel abban, hogy a kifizetésnél felmerül a vállalati
tanácsok felelőssége. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:47


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)

Mindezek fényében a kormány még az idén napirendre tűzi a vállalati
tanácsok és más önigazgató típusú irányítási formák működésének
tapasztalatait. Szükség esetén pedig még az idén kezdeményezni fogja
az érvényes jogszabályok felülvizsgálását, illetőleg módosítását,
valamint a vállalati törvény indokolt korrekcióját.

    A válaszokat a képviselő és a Parlament egyaránt elfogadta.
    Roszik Gábor (Pest m., 4.vk.) evangélikus lelkész, a gödöllői
    ------------
Grassalkovich kastély kezelői jogának rendezésével, illetve a
hasznosítás feltételeinek a megteremtésével kapcsolatban
interpellált. Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés már a nyári
ülésszakon is szóba került, s bár a művelődési tárca képviselői
azóta a helyszínen is megvizsgálták a körülményeket, döntés még nem
született az ügyben. Javasolta, hogy a kastély kezelői joga kerüljön
vissza a városhoz, Gödöllő döntsön arról, hogy miként kívánja
hasznosítani Közép-Európa e legnagyobb és legszebb barokk
épületegyüttesét.

    Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában bejelentette, hogy
a kormány októberben dönt a kastély sorsáról. Jelenleg három
megoldás is kínálkozik: a város működtesse, illetve hasznosítsa a
kastélyt, a kezelői jogosítványt az Országos Műemléki Felügyelőség,
illetve a Művelődési Minisztérium kapja meg. Annak célszerű átadni a
jogokat, aki a gazdasági és kulturális célu hasznosítást a
legkedezőbb feltételekkel biztosítja - mondta a miniszter.

    Roszik Gábor azzal a megjegyzéssel, hogy Gödöllő képes a
kívánalmaknak eleget tenni, s így a város remélhetőleg
visszakaphatja híres kastélyát elfogadta a miniszteri választ és
hasonlóképpen döntött a többi képviselő is. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:49


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)

Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi
-------------
Bizottságának első titkára a 106/1988. MT-rendelet tárgyában
interpellált a pénzügyminiszterhez. Elöljáróban emlékeztetett erre
az 1989 áprilisában megszűnt rendelkezésre, amely egy rövid ideig
lehetővé tette a szociálpolitikai kedvezmény igénybe vételét akkor
is, ha a család használt vagy leadott OTP-lakást vásárolt meg.
Jelenleg azonban a szociálpolitikai kedvezmény ismét csak akkor
vehető igénybe, ha a megvásárolt lakás volt tulajdonosa új lakást
épít vagy újat vásárol az OTP-től. A képviselő úgy vélte, hogy ez a
rendelkezés sérti a társadalom igazságérzetét, és éppen az alacsony
keresetű, fiatal ,,fészekrakókat,, hozza hátrányos helyzetbe.
Javasolta, hogy a szociálpolitikai kedvezmény odaítélésénél csak a
család körülményei legyenek mérvadóak.

    Békesi László pénzügyminiszter - egyetértve a képviselővel -
rámutatott: a jelenlegi lakásfinanszírozási és hitelezési rendszer
szociális szempontból igazságtalan, terhei tovább nem viselhetők,
megérett a teljes és gyökeres átalakításra. Éppen ezért a kormányzat
1990. január 1-jével napirendre tűzte a jelenlegi lakásfinanszírozás
gazdasági rendszerének teljes reformját. Addig azonban a jelenlegi
rendszer toldozgatásával nincs esély a megoldásra. A miniszter
ígéretet tett arra, hogy az új konstrukcióban a képviselő által
felvetett problémát is felülvizsgálják, hiszen a kormányzat
elképzelése is az: a szociálpolitikai támogatás ne lakásformákhoz,
hanem családokhoz, családi körülményekhez kötődjön.

    Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
egyaránt elfogadta. Ezzel az interpellációk tárgyalása véget ért.
(folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)

Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett.

Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.), a lakitelki Szikra MGTSZ
------------
műszaki főmérnöke az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságnak
nyilvánította azt, hogy a (82/1988-as) minisztertanácsi rendelet
teszi kötelezővé a havi 500 kilométer fölötti gépjárműhasználati
átalányhoz kapcsolt út-nyilvántartás vezetését. Kérte a kormány
illetékeseit, módosítsák ezt a szabályt: ne legyen kötelező a
nyilvántartás vezetése havi 1000 kilométert meg nem haladó
gépjárműhasználat esetében, ugyanis az üzemek és vállalatok
többségében ez tekinthető általános mértéknek.

    A kormány megbízásából Békesi László pénzügyminiszter válaszolt,
hangsúlyozva: nincs eltérés az érdekek között, amit tükröz az is,
hogy a Pénzügyminisztérium javaslata alapján - várhatóan 1990.
január 1-jétől - ezeket a nyilvántartásokat drasztikusan
egyszerűsítik, s változatlanul megmarad az ágazati minisztereknek az
a joguk, hogy megszabják havi: 1000, 1500, 2000 vagy akár 500
kilométer az a határ, amely fölött vezetni kell az
út-nyilvántartást. Ugyanakkor azt hangoztatta a pénzügyminiszter,
hogy szükség van az ellenőrzés legalább minimális feltételeinek
fenntartására.


    Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi MGTSZ
    -----------

elnöke a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében
kérdezte a pénzügyminisztert. A képviselő felhívta a figyelmet arra,
hogy az utóbbi időben kedvezőtlen változások következtek be a hazai
sertéshús-ellátásban; megbomlott a termelés és a piac egyensúlya.
Kiss István ennek ellenére a termelői érdekeltség javításával
lehetőséget lát arra, hogy mind a hazai, mind az exportpiacok
árualapját biztosítsák. Az érdekeltség megtartását segítené, ha a
kistermelők változatlan, 500 ezer forintos árbevételi kedvezményét a
takarmányköltséggel - normatív összeggel - csökkentetten lehetne
figyelembe venni az adózáskor.

    Békesi László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a
mezőgazdasági kistermelés ösztönzésében a jövedelmezőségi viszonyok
döntő szerepet játszanak. Osztotta azt a nézetet is, hogy az
állattenyésztésben a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett ez az
érdekeltség nagyon szerény. Az érdekeltség alacsony színvonalát
azonban nem lehet a jelenlegi adórendszer számlájára írni.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)

Ennek alátámasztására emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági
kistermelésben családi adóztatás van. Az árbevételt annyi részre
lehet osztani, ahány csaaládtag van. Szó sincs tehát arról, hogy
valamiféle ,,kemény,, adóztatás akadályozná a jövedelmezőséget e
körben. A korábbi 300 ezer forintos adómentes bevételi határt
egyébként éppen az adóreform során emelték fel 500 ezer forintra. A
kormányzat ezt az árbevételi határt jövőre sem kívánja csökkenteni,
de arra sincs indok, hogy ezt felemeljék. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 15:55


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)

Ezután a kérdések tárgyalása következett.

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli
-------------
Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási minisztert kérdezte a Kösely-csatorna állapotának
rendezéséről. A 60 kilométer hosszú, egykori természetes vízfolyás
ma már annyira szennyezett, hogy veszélyezteti a Körös és a Tisza
vizét, sőt Hajdúszoboszló mikroklímáját is. Varga Miklós, a KVM
államtitkára válaszában elmondta, hogy a szennyeződést csökkentő
tórendszer bővítése - amit a minisztérium 70 millió forinttal
támogatott - tavaly befejeződött. A debreceni szennyvíztisztómű
építése jövőre elkezdődik, és 1993-ban befejeződik. Azt követően
csak tisztítás után kerül szennyvíz a Kösely-csatornába.

    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi
    -------------
Édesipari Vállalat osztályvezetője a munkabérek legkisebb összegét
meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetve
végrehajthatóságának tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnökének. Érdeklődött, hogy miként ellenőrzi az
ÁBMH az említett rendelkezés végrehajtását, s mit tehet azért, hogy
ezt a munkáltatók betartsák.

    Halmos Csaba államtitkár, a hivatal elnöke válaszában
emlékeztetett arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén
megállapodás született: október 1-jétől 4000 forintra emelkedik a
minimálbér összege. A megállapodást jogszabály is rögzíti, ami
kötelezi a munkáltatókat. Elmondta azt is, hogy az ÁBMH-nak
jogosítvány hiányában nincs lehetősége a rendelkezés betartását
ellenőrizni. Ugyanakkor helyénvalónak ítélte a képviselőnő
felvetését. Közölte: rövid úton kezdeményezi, hogy az ellenőrzésre
illetékes Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ezt a
kérdést kiemelten vizsgálja. Amennyiben pedig szabálytalanságot
tapasztal, az előírások szerint szankcionálja azt.

    Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti
    ------------------
főállatorvos Somogyudvarhely községnek a közös községi tanácsból
való kiválásával kapcsolatban tett fel kérdést. Elmondta: az 1400
lélekszámú település lakói népszavazáson döntöttek a különválásról,
illetve az önálló közigazgatás visszaállításáról. E kérést a megyei
tanács megerősítette, s továbbította a Belügyminisztériumhoz, de az
ügy onnan nem jutott el a döntésre jogosult Elnöki Tanácshoz.
(folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:02


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)

Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában arról
szólt, hogy az utóbbi időben száz község vált önállóvá, az Elnöki
Tanács legutóbb is 54 településnek adta meg a saját tanácsalapítás
jogát. Somogyudvarhely ilyen kérelmét a megye későn továbbította,
ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy a belügyi tárca a
Minisztertanácson keresztül a következő elnöki tanácsi ülés elé
terjeszti a község kérését. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:05


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)

Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
Roszik Gábor (Pest m., 4.vk.) evangélikus lelkész az
------------
egyházpolitikai titkárság felállításáról, annak indokairól kérdezte
a miniszterelnököt. A képviselő annak létrehozását több szempontból
is elsietettnek ítélte, mivel a kormány nem várta meg a vallásügyi
törvény megalkotását, s szerinte nem egészen alaptalanok azok az
aggályok, amelyek a titkárság felállításában a megszünt Állami
Egyházügyi Hivatal valamiféle átmentését látják. Végezetül a
képviselő arról tudakozódott, hogy a kormányfő mivel indokolja az
ÁEH volt elnöke, Miklós Imre szerinte - széles egyházi és nem
vallásos körökben is - megütközést keltő kormánykitüntetését.

    A kormány megbízásából Glatz Ferenc, az egyházügyi kérdésekért
felelős művelődési miniszter válaszolt. Hangsúlyozta, hogy Miklós
Imre államtitkár a kitüntetését nyugdíjba vonulása alkalmából kapta,
18 éves állami szolgálatáért. Kitüntetésének politikai megítélése
csakis a régi egyházpolitikai struktúrában értelmezhető. A
vallásügyi tanácsot a kormány azért hívta létre, mert meggyőződése:
az egyházak képviselői nélkül az államnak semmiféle koncepcionális
kérdésben nem szabad álláspontját kialakítania. Az egyházpolitikai
titkárság e tanács működtetésére jött létre, amelynek semmiféle -
jogszabályban rögzített - hatásköre nincs. Szólt arról is, hogy a
Művelődési Minisztérium egyházi főosztályát az egyházak
képviselőinek bevonásával alakították ki, felettük azonban a tárca
vezetője semmiféle munkáltatói és beszámoltatási jogot nem kíván
gyakorolni. Tájékoztatást adott arról is, hogy az Országgyűlés
elnökétől levélben kérte: a Parlament egyházi méltóságot viselő
tagjainak tegye lehetővé, hogy az Országgyűlés kulturális, valamint
szociális és egészségügyi bizottságának munkájában részt vehessenek.

    Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a kapuvári Lenin MGTSZ
    -------------
elnöke a lakásfenntartás és -gazdálkodás ellentmondása tárgyában
intézett kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszterhez. A képviselő számos anomáliát felsorolva rávilágított:
az állam a fenntartási támogatásokat és kedvezményeket továbbra is a
lakáshoz kapcsolja, nem pedig a lakást bérlők tényleges jövedelmi,
szociális helyzetéhez. Kérdésének lényege arra irányult, mit tervez
e téren a kormányzat az új lakáskoncepciót kimunkálva. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:12


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)

A kérdésre Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke
válaszolt. Elmondta: a kormányzat alapelvnek tekinti a koncepció
kidolgozásánál, hogy a lakások bérei igazodjanak azok tényleges
használati értékéhez, minőségi jellemzőihez. Ugyancsak az
elképzelések között szerepel, hogy a lakások bérlői jövedelmi és
szociális helyzetüknek megfelelően vállaljanak részt az adott lakás
fenntartásában. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:13


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi
-------------
Stúdiójának szerkesztő-riportere a miniszterelnökhöz intézett
kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről
tud, akik - miután posztjukról távoztak - az állam tulajdonát képező
nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: az MSZMP Politikai
Bizottságának volt tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a
Minisztertanács volt elnökei, elnökhelyettesei vagy éppen a
Minisztertanács tagjai közül hányan laknak ilyen lakásban, s milyen
értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a
reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még
reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten?

    A kérdésre - a kormányfő felhatalmazására - Raft Miklós, a
Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a
korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély
illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat
élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos
bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszony keretében lakják azok
is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes
kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó
néhányan élnek - nem éppen etikus módon - a bérleti jogviszonyból
fakadó jogaikkal, így például: vidékre költözésük esetén leadják a
lakást, és lelépésként igényt tartanak a lakáshasználatbavételi díj
tízszeresére. Név nélkül ugyan, de megemlítette, hogy volt, aki
csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre
többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást,
amelyben laknak. A Fővárosi Tanács azonban olyan álláspontot
képvisel, hogy azok a vezetők, akik nagy értékű villában, illetőleg
kiemelt színvonalú lakásban laknak, nem vásárolhatják meg
bérlakásukat. Ezek a lakások az elidegenítési tilalmi listán
szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem
már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas
villák. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt
keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták
a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épültek ilyen lakások a
Fővárosi Tanács ellenállása miatt. Raft Miklós arról is számot
adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a
miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így
tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris
kötelezettségeiknek. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:36


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)

Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a fővárosi Apáthy István
-------------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa az Országos Tervhivatal
elnökéhez, a pénzügyminiszterhez és a belügyminiszterhez intézett
együttes kérdést a hosszú távú lakáskoncepció szakmai-társadalmi
vitája tárgyában. A képviselő kifogást emelt a három tárca
minisztertanácsi előterjesztése ellen. Abban ugyanis azt
javasolták, hogy amennyiben a lakásfeszültségek mérsékléséhez, a
csökkenő támogatások pótlásához hiányoznak a szükséges források, a
hosszú távú lakáskoncepciót közvetlenül a parlament elé terjesszék,
s csak azután bocsássák társadalmi vitára. A képviselő szerint ez az
eljárás nincs összhangban a jogalkotásról szóló törvénnyel, és azt a
véleményt tükrözi, hogy a parlament felhasználható a társadalom
által elutasított törvénytervezet elfogadtatására.

    A kérdezettek nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal
elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a Minisztertanács a kifogásolt
javaslatot nem fogadhatta el, mert nem is tárgyalta azt. A képviselő
egy előterjesztés tervezetéből idézett, amit a tárcaközi egyeztetés
során elutasítottak, s a végleges előterjesztésbe sem került be. A
lakáskoncepció áttekintése után a Minisztertanács úgy határozott,
hogy a társadalmi vitát megszervezik. A kormány novemberben
terjeszti a tervezetet a parlament elé, miután a társadalmi
érdekképviseleti szervekkel, valamint a parlamenti bizottságokkal is
megvitatta. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)

Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi
-----------
Kohászati Üzemek hengerésze a pénzügyminiszterhez intézett kérdést a
közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő
visszaigényléséről. Arról is érdeklődött: az adótörvény várható
módosítása lehetőséget ad-e arra, hogy a lakossági hozzájárulás
összegének 30 százalékát az adót nem fizetők is visszaigényeljék?
Tudakolta: az 1988-1989-ben befizetett hozzájárulásból a
kedvezményben nem részesülők visszakaphatják-e azt a részt, ami
jelenleg az adófizető állampolgárokat megilleti.

    Békesi László elmondta: az adótörvény módosításának keretében
arra készülnek, hogy az adóalap-csökkentést egy mindenki számára
igénybe vehető, egységes támogatási rendszerrel váltsák fel. A
kérdés második részére közölte: nem lát lehetőséget arra, hogy
visszamenőleg állami támogatással fedezzék azt az összeget, amire
adócsökkentéssel nem nyílt mód.

    Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) rendelőintézeti főorvos az
    --------------
ellenzéki pártok Budapest V. kerületi szervezetei nevében azt
tudakolta, mikor írják ki a kerületben az időközi választást, hiszen
Várkonyi Péter már lemondott mandátumáról. Úgy vélte - információira
hivatkozva -, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága
késlelteti a választás kiírását, s emiatt nyugtalanság tapasztalható
a választópolgárok körében.

    Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára válaszában kifejtette:
az érvényben lévő törvény szerint a megüresedett mandátumra 60 napon
belül kell kezdeményezni új képviselő megválasztását. Erre a megyei,
illetve ez esetben a Fővárosi Tanács VB jogosult; indítványát a
Hazafias Népfront Országos Tanácsához küldi el, s a javaslat onnan
kerül az Elnöki Tanácshoz. Ezúttal azonban még nem érkezett ilyen
indítvány a testülethez. Mivel az Országgyűlés két napja vette
tudomásul a kerületi képviselő lemondását, nincs szó semmiféle
késlekedésről vagy törvénytelenségről. Igaz, más képviselők is
felvetették beszélgetések során, hogy az Elnöki Tanács ilyen
esetekben rugalmasabb is lehetne. Nos a testület az elmúlt
hónapokban már több hasonló időközi választást kiírt, noha korábban
az volt a gyakorlat, hogy évente csak egyszer tartanak ilyet. A
vitatott esetben, amennyiben megérkezik a kezdeményezés, az Elnöki
Tanács azonnal kiírja az időközi választást az V. kerületben,
mégpedig úgy, hogy legalább 45 nap álljon rendelkezésre az
előkészítő munkákhoz. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (26. rész)

Ezzel a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint
ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek
megválasztására alakítandó jelölő bizottság személyi összetételéről
döntöttek. Az elnöklő Fodor István elmondta, hogy a számvevőszék az
előzetes elképzelések szerint 1990. január 1-jén kezdené meg
működését. Az Országgyűlés összetételét, politikai erőviszonyait is
figyelembe véve az elnök nyolc tagú bizottság létrehozását
javasolta, olyan nagy tekintélynek örvendő képviselőket, akik
véleményének súlya van, illetve életpályájuk, foglalkozásuk révén
megalapozott javaslatot tehetnek az Országgyűlésnek. A bizottság
elnökének Horváth Lajost, a tagok sorába Bognár Józsefet, Fekete
Jánost, Huszár Istvánt, Király Zoltánt, Márton Jánost, Nagyiványi
Andrást és Szabó Kálmánt javasolta. A névsor ismertetése után -
képviselői javaslatok nyomán - a jelölő listára felkerült Fehérné
Eke Katalin és Hellner Károly neve is. A képviselők egyenként
szavaztak a jelölő bizottságba delegáltakról. Miután csak nyolc tagú
lehetett a bizottság, ezért a többieknél kevesebb szavazatot kapott
Huszár István és Hellner Károly nem lett tagja a testületnek.

    A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölő
bizottság az októberi ülésen tesz javaslatot az Állami Számvevőszék
tisztségviselőire. Amennyiben az ülésszakon a számvevőszékről
alkotandó törvény kapcsán a Parlament úgy határoz, hogy január
1-jével ne alakuljon meg a számvevőszék, vagy úgy dönt, hogy a
tisztségviselőket egyelőre ne válasszák meg, akkor megszünik a
bizottság mandátuma. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 16:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)

Az elnöklő Fodor István tájékoztatta a törvényhozókat, hogy az
Országgyűlés állandó bizottságai javaslatot tettek a reform ad hoc
bizottság kiegészítésére. A mezőgazdasági bizottság Schmidt Ernőt
(Vas m., 10. vk.), az építési és közlekedési bizottság Boros Lászlót
(Budapest, 26. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi
bizottság Vass Józsefnét (Békés m., 15. vk.) delegálta a testületbe.
A házszabályoknak megfelelően a delegáltak személyéről egyenként,
szavazással döntött a Parlament, s mindannyiuk jelölését
megerősítette.

    Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság tagja a testülethez írt levelében kérte,
hogy elfoglaltságai miatt mentsék fel tagsága alól. A kérést a
bizottság és a Parlament is jóváhagyta.

    Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: hogy az
alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölő
bizottságról októberben döntsenek. Erre azért van szükség, mert a
törvényjavaslat előírásai szerint a jelölő bizottság az
Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjainak jelöltjeiből áll. Ez a rendelkezés azonban a
Parlament mai struktúrájától lényegesen eltérő tagozódást
feltételez. Tekintettel mindezekre a körülményekre, az októberi
ülésig további konzultációkra és egyeztetésekre van szükség.

    A parlamenti ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb
kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg.

    Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott határozat
alapján a Minisztertanács tájékoztatást nyújtott be arról, hogy az
év hátra lévő ülésszakain milyen törvényjavaslatokat, illetve
beszámolókat kíván a Ház elé terjeszteni. A tájékoztatót az
Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság megvitatta,
és olyan javaslatot tett a kormánynak, hogy csak a legszükségesebb
törvénykezési feladatokra összpontosítsa figyelmét.

    A tervezet szerint novemberben kerül az Országgyűlés elé a
menekültek befogadásáról, ennek feltételeiről, illetve a menekültek
jogállásáról szóló törvényjavaslat, a kereskedelemről, az állami
vagyonkezelésről, valamint a vagyonértékelésről szóló
törvénytervezetekkel egyetemben. A decemberi ülésszak napirendjén
szerepel az államháztartásról, az 1990. évi költségvetésről, a
társadalmi-gazdasági tervezésről, az egyén magánvállalkozásról, a
postáról és a távközlésről, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a
Magyar Tudományos Akadémiáról és a társadalombiztosítás
módosításáról szóló szóló törvényjavaslat.

    A tájékoztató vitájához számos képviselő szólt hozzá.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)

Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) azt kérdezte, miért maradt
------------
ki az előterjesztésre váró törvények sorából az erdő- és
vadgazdálkodási törvény, holott a Parlament nyári ülésszakán úgy
határozott, hogy e jogszabály-tervezetet még decemberben megvitatja.

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra: a
    -----------------
Parlament az ifjúsági törvény tárgyalásakor határozatot hozott,
amelyben kötelezte a kormányt, hogy az ifjúságpolitikai
intézkedésekről még az idén számoljon be az Országgyűlésnek.
Áthidaló megoldásként a képviselőnő azt javasolta, hogy decemberben
az 1990-es költségvetés vitájában külön térjen ki e kérdésre a
kormány.

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a parlament ad hoc bizottságának
    ---------
nevében azt javasolta, hogy az Országgyűlés már ne bővítse újabb
törvényjavaslatok beiktatásával a már amúgy is meglehetősen
feszített programtervet.

    Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) azt kérte, hogy a
    --------------
Minisztertanács - az egyes kormányzati feladatokat taglalva - térjen
majd ki a bányászat és a bányaipar helyzetével kapcsolatos
kérdésekre is.

    Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) arra kérte a
    -------------
miniszterelnököt, hogy a novemberi ülésszakon terjesszék a Ház elé a
Munkásőrség helyzetével kapcsolatos kérdéseket, s a Parlament hozzon
döntést ez ügyben. A képviselőnő véleménye szerint ugyanis tovább
már nem tartható a testület léte körül kialakult bizonytalanság.

    Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) azt
    ---------------
javasolta: vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az októberi
ülésszakot egy nappal korábban kezdjék. A képviselő ugyanis attól
tart, hogy az előirányzott négy nap nem lesz elegendő a napirenden
szereplő kérdések megvitatására.

    Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) azt kérte, hogy az
    -------------
Országgyűlés iktassa idei programjába a vadászatról szóló törvény
tárgyalását. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (29. rész)

Bánffy György (Budapest, 4. vk.) úgy vélte, a parlament csak
-------------
akkor tehet eleget a nemzet iránt viselt felelősségének, ha
tisztességgel megvitatja azokat a valóban sarkalatos jelentőségű
törvénytervezeteket, amelyeket a kormány listája tartalmaz.
Javasolta: a többi, kevésbé fontos törvényt hagyják későbbre.

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) kért szót ekkor, s a
    ------------------
kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskola átszervezésével
kapcsolatos problémákat fejtegette - bár e kérdésnek a tárgyalt
napirendhez semmi köze sem volt, mint ahogyan ezt az ülés elnöke is
megjegyezte. A képviselőnő elmondta, hogy egy interpellációja nyomán a
Belügyminisztérium az elmúlt napokban arról tájékoztatta: az iskolát
hamarosan megszüntetik, és az épületben átmenetileg menekült-tábort
rendeznek be. A képviselőnő azt kérte, először üdülőket, esetleg
elhagyott laktanyákat, és ne iskolákat vegyenek igénybe ilyen célra.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:28


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)

A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós
miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy
vélekedtek: ne bővüljön az előterjesztett programcsomag.

    Az elhangzott javaslatokat sorra véve elmondta: a vadászat és
erdőgazdálkodás kérdéseit áttekintő tervezetet két változatban
elkészítette az illetékes tárca, tehát ez bármikor előterjeszthető.
Az ifjúságpolitikai intézkedéscsomagról úgy vélekedett, hogy azt
decemberben a költségvetési programmal egyidejűleg lehetne
előterjeszteni és megvitatni. A bányászat és energiagazdálkodás
ügyében azonban azt az álláspontot képviselte a miniszterelnök, hogy
ezt a kérdéskört nem lenne célszerű elszakítani az átfogó
energiapolitikai koncepciótól, és ezért önálló napirendi pontként
nem javasolta ennek megtárgyalását. Hozzátette: ez természetesen nem
jelenti azt, hogy a bányászat kérdéskörével nem kell folyamatosan
foglalkoznia mind a kormányzatnak, mind a parlamentnek.

    A Munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós
kifejtette: nem ért egyet ennek napirendre tűzésével. A kormány
májusi ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a
Munkásőrség felett az MSZMP vezető testületei gyakorolnak
felügyeletet. Ez év májusa óta a Munkásőrség felett felügyeleti
jogkörrel a Minisztertanács rendelkezik, tehát nem lehet
párthadseregnek tekinteni a Munkásőrséget. Ugyancsak májusban
született döntés arról, hogy a Munkásőrségnek úgymond a történelem
által meghaladott funkcióit törölni kell, s a szervezet jelképeit,
feladatait a közeljövőben újragondolják, beillesztve a hadsereg
fejlesztési koncepciójába. A miniszterelnök leszögezte: törvényes
garanciák vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem
használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre.

    Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által
beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés.

    A miniszterelnöki választ követően Szirtesné dr. Tomsits Erika
felvetette: célszerű lenne az országgyűlési programba felvenni az új
tájékoztatási törvény megtárgyalását, mert véleménye szerint ennek
elfogadása nélkül elképzelhetetlen a békés átmenet, illetve a
választások lebonyolítása. Sasvári József pedig azt erősítette meg,
hogy elhangzott felvetésében nem önálló napirendként, hanem az
energiakoncepció részeként javasolta a bányászat problémakörének
megtárgyalását. Az Országgyűlés mind Sasvári József, mind Szirtesné
dr. Tomsits Erika javaslatát elfogadta.

    Ezt követően határoztak a kormány által beterjesztett
programsorozat egészéről: ezt szintén elfogadta az Országgyűlés.
Elvetették azonban Tornai Endrének a vadászati törvény
megtárgyalását sürgető javaslatát. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (31. rész)

Ezután az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el a képviselők
jóhírének, becsületének védelme érdekében. A nyilatkozatot Szalai
Gyula (Fejér m., 1. vk.), kezdeményezése nyomán a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság terjesztette a parlament elé:


     A Magyar Országgyűlés
     n y i l a t k o z a t a
    az országgyűlési képviselők jóhírének, becsületének védelme
érdekében


1989. szeptember 28., csütörtök 17:37


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (32. rész)

Az Országgyűlés ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, amelyben
elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar
részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m., 12. vk.)
     -----------

kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a Parlament elé:



     Az Országgyűlés n y i l a t k o z a t a az 1968. évi
     csehszlovákiai eseményekben való részvételről



    A magyar Országgyűlés

    - a szuverenitás elvének elismerésén állva,

    - a nemzetbiztonság megőrzésének, az államok és népek
egyenrangúságon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésének
szükségességéből kiindulva,

    - a közelmúlt magyar történelmének tanulságait is figyelembe
véve,

    elhatárolja magát attól a döntéstől, amely 1968 augusztusában
törvénytelenül magyar katonai egységeket irányított Csehszlovákiába,
és ezzel a magyar nemzeti érdeket is sértő módon beavatkozott a
szomszéd ország belügyeibe. Elutasítja az országok belügyeibe való
beavatkozást, mert minden országnak szuverén joga, hogy maga
határozza meg társadalma építésének irányát, belső konfliktusai
rendezésének módját. Elítéli azt, hogy az 1968 augusztusi
katonai beavatkozásban magyar fegyveres erők vettek részt az
Országgyűlés jóváhagyása nélkül.

    Egyúttal emlékeztet arra, hogy az akkori magyar politikai
vezetés több alkalommal is két- és többoldalú tárgyalásokon a viták
békés rendezését, valamint Csehszlovákiában a társadalmi egyetértés
párbeszéd útján történő kialakítását és megszilárdítását
szorgalmazta.

    A magyar Országgyűlés kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy az
államközi kapcsolatokból ki kell küszöbölni az erőszak eszközeit.
Üdvözli a Szovjetunió vezetőinek az erőszak mentességét hírdető
deklarációját, és támogatja a magyar kormány törekvéseit az ehhez
szükséges intézményes nemzetközi garanciák létrehozására.

    Az Országgyűlés ezúton is megerősíti, hogy Magyarország és
Csehszlovákia jó együttműködése érdekében továbbra is szorgalmazza
sokoldalú kapcsolataink korlátozások nélküli fejlesztését,
bővítését. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:46


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (33. rész)

A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest,
     --------------------
24. vk.), a budapesti 71. számú Jogtanácsosi Munkaközösség
jogtanácsosa javasolta, hogy a Parlament foglaljon állást az NDK
állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar
kormánydöntésről. A képviselő rámutatott: a Minisztertanács
határozott, emberi humánumot tükröző lépése a világ nagyobbik
részén őszinte elismerést és egyetértést váltott ki. Hasonlóan
vélekedett a kormány döntéséről a magyar közvélemény is. Tallóssy
Frigyes indítványozta, hogy az Országgyűlés fejezze ki elismerését a
kormány döntéséért, s adjon támogatást a további hasonló lépésekhez.
Az indítványt a képviselők elfogadták. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:47


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (34. rész)

Ezután az ülés soros elnöke bejelentette: Király Zoltán
képviselő az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására
vonatkozó javaslatát megvitatásra benyújtotta az Országgyűlés
külügyi bizottságának, s jelezte, hogy indítványát a szeptemberi
ülésszakon kívánja az Országgyűlés elé terjeszteni. Mivel a külügyi
bizottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat feletti vitába be kell
vonni a honvédelmi bizottságot is, s az együttes ülésre október
12-én kerülhet sor, így a javaslat előterjesztését csak az ülésszak
októberi szakaszában tűzhetik napirendre. Ezzel a megoldással Király
Zoltán is egyetértett.

    Szirtesné dr. Tomsits Erika a házszabály-módosításra, valamint
    ---------------------------
az állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság létrehozására
vonatkozó indítványával kapcsolatban az elnök indokoltnak tartotta
az ügyrend-előkészítő bizottság szervezetének, működésének
megújítását. Erre két lehetőség kínálkozik: az egyik szerint - s az
elnök ezt tartotta elfogadhatónak - a Parlamentnek új bizottságot
kell létrehoznia, amely az Országgyűlés állandó bizottságai, az
MSZMP parlamenti frakciója, a független képviselők csoportja,
valamint az ellenzéki képviselők csoportja által delegált tagokból
áll. A másik lehetőség: a bizottság korábbi összetételében folytassa
munkáját, ám élére elnököt kell választani. Az Országgyűlés nagy
többsége az első megoldást fogadta el. Az elnök ezután felkérte az
említett képviselőcsoportok vezetőit, hogy a delegált tagok nevét az
ülésszak októberi folytatásáig közöljék.

    Bejelentések következtek. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m.,
     ------------------
19. vk.), a Magyar Vöröskereszt Kiskőrösi Városi Vezetőségének
titkára felkérte az ülésteremben helyet foglalókat: mutassanak
példát emberségből, és csatlakozzanak a véradómozgalomhoz. Javaslata
szerint a parlament falai között szervezzenek önkéntes véradást még
a közeli hónapokban, s teremtsenek ezzel alapot egy évről évre
megismétlődő hagyománynak. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:50


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (35. rész)

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról szólt: sajnálattal
-------------
vette tudomásul az Országgyűlési Tudósítások megszűnését. Annál is
inkább, mivel ez az orgánum naprakészen, szöveghűen adott
tájékoztatást a Parlament munkájáról, s ezt a képviselők is jól
használhatták. A kiadvány megszűnése indokolja, hogy az ülések
jegyzőkönyve a jövőben gyorsabban jusson el a képviselőkhöz, mint
korábban. Végül javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés
határozatban nyilvánítson köszönetet azoknak, akik az ülésterem
felújításában részt vettek.

    Az elnök a javaslatokat indokoltnak ítélte, s kérte az
Országgyűlést: rögzítsék határozatban a terem felújítóit illető
köszönetet. A képviselők közfelkiáltással szavazták meg az
indítványt. (folyt.köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 17:52


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (36. rész)

Fodor István ezután tájékoztatta a Tisztelt Házat arról, hogy a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokhoz az Országgyűlés
biztosította a technikai feltételeket és állta a költségeket. Az
éves parlamenti költségvetés eredetileg nem tartalmazott ilyen
jellegű kiadást, mégis a résztvevők számára összesen 900 ezer forint
térítést biztosított költségeik fedezésére. Az országgyűlési
költségvetést terhelte még a gyorsírói munka kifizetése is, ami
további félmillió forintot jelentett. A tárgyaló felek igénybe
vehették a képviselői helyiségek egy részét. Az elnök kérte a
képviselőket, fogadják el tájékoztatását, s egyúttal hatalmazzák fel
az Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további támogatására; igaz,
az újabb költségek fedezetét csak más feladatok terhére lehet majd
előteremteni.

    Szót kért ekkor Dauda Sándor (Budapest 45.vk.), aki az
elhangzottakkal alapvetően egyetértve szóvá tette a képviselői
munkához szükséges néhány feltétel hiányát. Az elnök válaszában
egyetértett a képviselő megjegyzésével, s türelmet kért a problémák
rendezéséig. A tájékoztatót végül is a képviselők szavazással
elfogadták.

    A továbbiakban az elnök szóvá tette, hogy az ülésszak elején hat
új mandátumot igazoltak. Néhányan az igazolás formáját
félreértették. Az eljárás semmiképpen sem az új képviselő iránti
rokonszenv vagy ellenérzés kifejezése, hanem azt jelenti, hogy a
parlament törvényesnek ítéli-e a képviselő megválasztását, vagy sem.
A mandátum megtagadásának tehát csak akkor van helye, ha
megalapozott kifogás merül fel megválasztásával kapcsolatban.

    Végül bejelentette: október 17-én folytatódik az ülésszak az
úgynevezett sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok
megvitatásával. Addig október 6. és 13. között a különböző
bizottságok, képviselőcsoportok üléseznek, s e tanácskozásokra a
politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást aláíró
szervezetek szóvivői is meghívást kapnak.

    Az elnök ezután berekesztette az ülést, s ezzel befejeződött az
őszi plénum első szakasza, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné,
Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. (folyt. köv.)
sz/ka/rj fr -ár


1989. szeptember 28., csütörtök 18:07


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (37. rész) - Dió 1.

Az Országgyűlési ülésszak első szakasza záró napjának eseményei
dióhéjban:

    Csütörtökön reggel a Parlamentben interpellációkkal és
kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés.

    Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.) interpellált a
pénzügyminiszterhez, kérve, hogy a borforgalmi adót 1990. január
1-jei hatállyal szüntessék meg. A miniszter válaszát sem a
képviselők, sem az Országgyűlés nem fogadta el.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a társadalmi szervezetek
tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez. A választ az
Országgyűlés elfogadta.

    Bozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) a megüresedett, vagy részben
kihasznált laktanyák ügyében interpellált a honvédelmi miniszterhez.
A miniszteri választ sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta
el.

    Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szovjet csapatok
által kiürített kecskeméti laktanyák tárgyában interpellált, a
honvédelmi miniszterhez, s kapcsolódott e felvetéshez Pál József
(Győr-Sopron m., 1. vk.) és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.). A
miniszter válaszát az Országgyűlés nem fogadta el.

    Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) katonapolitikai kérdéseket
intézett a honvédelmi miniszterhez. A választ a képviselő és az
Országgyűlés is elfogadta.

    Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) az EGK belső piacának
megteremtésével kapcsolatos hazai felkészülés ügyében interpellált a
kereskedelmi miniszterhez. A választ a képviselő és az Országgyűlés
is elfogadta.

    A délelőtti szünet befejeztével Mário Soares, a Portugál
Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke
mondott beszédet. Szavaiért Szűrös Mátyás mondott köszönetet.

    Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.) bejelentette a
parlament vállalkozói csoportjának létrejöttét, s ismertette az
alapító oklevél tartalmát.

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) ügyrendi
kérdésekben kért szót, majd újabb interpellációk következtek.

    Dr. Tóth Károly (országos lista) a volt református iskolák
egyházi kezelésbe történő visszaadása tárgyában interpellált a
miniszterelnökhöz. A kormány meghatalmazásából Glatz Ferenc
művelődési miniszter válaszolt, amelyet a képviselő és az
Országgyűlés is elfogadott. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 18:54


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (38. rész) - Dió 2.

Dr. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén, 15. vk.) a nyugdíjak
mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői
prémiumok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Halmos Csaba
államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének válaszát
a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a gödöllői Grassalkovich-kastély
kezelői jogának rendezésével, illetve a hasznosítás feltételeinek a
megteremtésével kapcsolatban interpellált Glatz Ferenc művelődési
miniszterhez. Válaszát a képviselő elfogadta, s hasonlóképpen
döntött a parlament is.

    Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), a 106/1988. MT-rendelet
tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. A választ a képviselő
és az Országgyűlés egyaránt elfogadta.

    Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett.

    Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) a 82/1988/XII./MT. sz.
rendelet 2. sz. mellékletének V. fejezete tárgyában tett fel kérdést
a miniszterelnöknek.

    Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) a kistermelői állattartás
jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a Kösely-csatorna
állapotának rendezéséről tudakozódott a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszternél.

    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) a munkabérek
legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetve
végrehajthatóságának tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnökének.

    Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) Somogyudvarhely
községnek a közös községi tanácsból való kiválásával kapcsolatban
kérdezte a belügyminisztert.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) az egyházpolitikai titkárság
felállításáról, annak indokairól kérdezte a miniszterelnököt.

    Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.) a lakásfenntartás és
-gazdálkodás ellentmondása tárgyában intézett kérdést a közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszterhez.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) a miniszterelnökhöz intézett
kérdése a volt vezetők állami tulajdonú lakáshasználatára
vonatkozott. (folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 18:55


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (39. rész) - Dió 3.

Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) a hosszú távú lakáskoncepció
szakmai, társadalmi vitája tárgyában intézett kérdést az Országos
Tervhivatal elnökéhez, illetve a pénzügyminiszterhez és a
belügyminiszterhez.

    Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.) a
közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő
visszaigényléséről kérdezett; választ a pénzügyminisztertől kapott.

    Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) az ellenzéki pártok Budapest V.
kerületi szervezetei nevében azt tudakolta, mikor írják ki a
kerületben az időközi választást Várkonyi Péter megüresedett
mandátumára.

    A kérdések tárgyalását követően a képviselők az Állami
Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölő
bizottság személyi összetételéről döntöttek.

    Az elnöklő Fodor István ezután tájékoztatta a törvényhozókat,
hogy az Országgyűlés állandó bizottságai javaslatot tettek a reform
ad hoc bizottság kiegészítésére. A képviselők Széles Lajost
(Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság tagját saját kérésére felmentették e tisztségéből.

    Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: az alkotmánybíróság
tagjainak megválasztásához szükséges jelölő bizottságról októberben
döntsenek.

    A parlamenti ülésszak utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket,
bejelentéseket vitattak meg. A még az idén hátralévő ülésszakok elé
kerülő törvényjavaslatokkal, illetve beszámolókkal kapcsolatban
kérdést tett fel:

    Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.);

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.);

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.);

    Sasvári József (Komárom m., 8.);

    Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.);

    Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.);

    Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.);

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.);

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.);

(folyt. köv.)


1989. szeptember 28., csütörtök 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (40. rész) - Dió 4.

A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós válaszolt.
A kormány által beterjesztett programot az Országgyűlés elfogadta.

    Az Országgyűlés tagjai ezután nyilatkozatot fogadtak el a
képviselők jóhírének, becsületének védelmében. Ugyancsak elfogadták
azt a nyilatkozatot is, amelyben az Országgyűlés elítélte az 1968-as
csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt.

    A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest,
24. vk.) javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy az
Országgyűlés kifejezi elismerését az NDK állampolgárainak az NSZK-ba
való távozásával kapcsolatos magyar kormánydöntésről.

    A képviselők ezután úgy döntöttek, hogy Király Zoltánnak az
Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására vonatkozó
javaslatát az ülésszak októberi szakaszában tűzik napirendre.

    A testület Szirtesné dr. Tomsits Erika indítványára
támogatta, hogy állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság jöjjön
létre.

    Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) a véradó
mozgalomhoz való csatlakozást kérte a képviselőktől.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) indítványozta, hogy az
Országgyűlés határozatban nyilvánítson köszönetet azoknak, akik az
ülésterem felújításában részt vettek. Az indítványt a képviselők
közfelkiáltással szavazták meg.

    Ezután Fodor István tájékoztatott arról, hogy az Országgyűlés
miként járult hozzá a háromoldalú politikai egyeztető
tárgyalásokhoz, s egyúttal kérte a képviselőket, hatalmazzák fel az
Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további támogatására.

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a képviselői munkához szükséges
néhány feltétel hiányát tette szóvá. A soros elnök végül
bejelentette: október 17-én folytatódik az ülésszak az úgynevezett
sarkalatos törvényekre vonakozó javaslatok megvitatásával.

    Az ülésen Szűrös Mátyás, Jakab Róbert, Fodor István és Horváth
Lajos felváltva elnökölt.

    Az Országgyűlés őszi plénumának első szakaszáról tudósítottak:
Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki
István, Káplár László, Kárpáti Miklós, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila,
Szőke László. Szerkesztette: Császár Tibor és Frank Róbert. (MTI)


1989. szeptember 28., csütörtök 18:56


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD