|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ dokumentuma
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Kommentár nélkül) - Mint hallgatóink előtt is bizonyára ismeretes, a háromoldalú kerekasztalnál folytatott július 9-ikén kezdődött tárgyalások végeredményét, a megállapodásokat a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz nem fogadta el. Döntésüket azzal indokolták, hogy az egyezmény nem foglalkozik, illetve nem hoz megfelelő döntést néhány olyan kérdésben, amelyet a két szervezet döntő fontosságúnak tart. A részleteket már maga a nyilatkozat mondja el. - A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el, hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások megtartásának, a demokráciához vezető békés átmenetnek útjában álló akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült teljesíteni. Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény tervezete, hogy az alkotmány-módosításra tett javaslat elhagyni indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező kifejezések túlnyomó többségét. Hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezet módosítása kizárja a politikai jog gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi fél által elismert terveken nyugszanak, mint például a Btk. javasolt reformja, részint kölcsönös engedményeken, mint a választási törvény. Más alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni, mert az MSZMP jelenlegi vezetése minden érdemi engedmény elől elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról. Nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a Munkásőrség feloszlatásához, ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva, hogy a választások valóban szabadok lesznek, és a pártok közötti esélyegyenlőségen alapulnak. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|