|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kommentár a parlament munkájáról
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Magyar híradó) - Hamburger Mihály kommentárja azt igyekszik felderíteni, vajon milyen rugók mozgatják a képviselők többségét, azaz a kommunista párt tagjait, és ez most miben mutatkozott meg. - A parlament, a kormány, sőt még a parlament csekélyszámú ellenzéki képviselője is mind-mind önmagukat ünneplik. A kormány hivatalos lapja, a Magyar Hírlap történelmi ülésszakról vezércikkezik. Az ellenzéki képviselők szerint velük a rég eltemetett demokrácia jutott vissza a parlamentbe. Németh Miklós miniszterelnök pedig az MTI munkatársának kijelentette: a kormány és a parlament együttműködésében helyreállt a parlamentális demokrácia. Vajon igazolja-e ezt a derülátást a parlament ülésének első két napja? Tényleg visszaszerzi-e a parlament az ország bizalmát? A kérdések megválaszolásához talán elég Németh Miklós megnyitóbeszédére és a kérdések megtárgyalásának időzítésére vetni egy pillantást. Németh Miklós leszögezte: hiba volt, hogy a kormány és a parlament olyan kérdések megtárgyalását engedte át az MSZMP-nek és a kerekasztal többi résztvevőjének, amelyek az ő hatáskörébe tartoznak. A megtárgyalandó kérdések sorrendjének az összeállításával viszont a parlament azt a látszatot kelti, mintha szembeszegült volna a hatalmi párttal. A parlament önálló fellépését az látszik igazolni, hogy az október 17-ikén kezdődő ülésszakra halasztotta mindazoknak a fontos kérdéseknek a megtárgyalását, amelyekben megállapodás született a kerekasztal-tárgyalásokon, és amelyeket a hét elején az MSZMP Központi Bizottsága is jóváhagyott. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Kommentár a parlament munkájáról - 1. folyt.
|
Októberre halasztották az alkotmány-módosítást, addig is konzerválva azt az alkotmányt, amely a párt vezető szerepét rögzíti, valamint a párttörvény, a választójogi törvény, a köztársasági elnök megválasztásáról és az alkotmánybíróságról szóló törvény megvitatását, melyek az oly sokat hangoztatott békés átmenetet és esélyegyenlőséget hivatottak megteremteni. Ugyancsak az október 17-iki szakaszra halasztották október 23-ika megünneplésének kérdését. De gyanús ez a független fellépés. A parlament vajon miért éppen a halogatással bizonyítja váratlanul felfedezett függetlenségét? Miért nem úgy, hogy azokban a kérdésekben próbál döntést hozni, amelyekben a kerekasztal-tárgyalásokon nem egyeztek meg, mint például a Munkásőrség sorsa, vagy a munkahelyi pártszervezetek ügyében. Németh Miklós legutóbbi interjújában erre vonatkozóan van egy árulkodó mondat: "Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határozatot hozzanak". És hozzáteszi: "így volt ez például a pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban". A parlament a napirend összeállításával tehát mintha fellázadt volna a Pozsgay vezetette MSZMP tárgyalóküldöttség lázas siettsége ellen. De egyúttal fellázadt a legitimitását kétségbe vonó kerekasztal-tárgyalás ellen is. Sajnos, sokkal valószínűbb - tisztelet a kivételnek -, hogy óvatos kivárásról van szó. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kommentár a parlament munkájáról - 2. folyt.
|
Mit lehet tudni - látszik mondani a jelenlegi Országgyűlést meghatározó többség -, mielőbb megtárgyaljuk az útlevél további leberalizálásáról, a ki- és bevándorlásról szóló törvényt, hiszen erről nem lesz vita a 6-ikán kezdődő pártkongresszuson, tehát ebből nem lehet baj. De tanácsos később dönteni a lényeges, gyakorlati kérdésekben már a lezajlott pártkongresszus kimenetelének ismeretében, vagyis az október 17-ikén kezdődő ülésszakon. Mert ma még nem tudják az Országgyűlés kommunista tagjai, hogy mi lesz az MSZMP-kongresszuson, melyik csoport kerekedik felül. Október 17-ikén már tudni fogják. Világos tehát, hogy az MSZMP-többségű parlament nagyonis odafigyel a hatalmon lévő pártra, legfeljebb a korábbi kézi vezérlést a kivárás váltotta fel. +++
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|