|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Munkásőrség szóvivőjének reagálása a Munkásőrség elleni támadásokra (1. rész)
|
1989. szeptember 27., szerda - A Munkásőrség működése megalakulásától kezdve mindmáig állami jogszabályokon, törvényeken nyugszik - mondta Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményekre, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-Tanács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a Munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatukban.
Borzák Lajos véleménye szerint elfogadhatatlan kijelentéseket is tettek, amelyek nézete szerint vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosságból eredő valótlanságok, ferdítések. Állításuk szerint például ,,a Munkásőrség nem része a törvényes felügyelettel rendelkező fegyveres erőknek,, - idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ezzel szemben az az igazság - mondta Borzák Lajos -, hogy a Munkásőrséget az Elnöki Tanács 1957. évi XIII. számú törvényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvényerőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A testület jelenlegi tevékenységét a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint az előző jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott 49/1978-as számú kormányrendelet szabályozza - tájékoztatott a szóvivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel összefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a Munkásőrség ,,az uralkodó párt magánhadserege,,. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között pártonkívüliek, az MSZMP, az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Független Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és más szervezetek tagjai is szolgálnak. A munkásőrök egyetlen szervezettől és állampolgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt formáljanak a testületről - hangoztatta a szóvivő, ugyanakkor kijelentette: a testülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampolgárokban, hogy a demonstráció előkészítői az utóbbi napokban több helyen gyalázkodó, uszító hangnemben szervezik fellépésüket. Borzák Lajos elmondta: Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szervezetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a Munkásőrséget, hogy ,,pufajkás gyilkosokból, ávós pribékekből verbuválódtak, akik vállalták hazájuk elárulását...,,, s hozzájuk ,,csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fiatalok és karrierista funkcionáriusok,,. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|