|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A hazai nemzetiségek jogegyenlőségéről
|
1989. szeptember 23., szombat - Szükséges, hogy az állam szavatolja az etnikai és nemzeti kisebbségeknek: maguk dönthessék el; kisebbséginek vallják-e magukat - hangsúlyozták a felszólalók azon a fórumon, amelyet a hazai kisebbségek jogegyenlőségéről rendeztek szombaton a józsefvárosi tanács székházában.
A vitát kezdeményező Raoul Wallenberg Társaság, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda-, Fölmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ képviselői elmondták: készül a nemzetiségi programjuk. Elképzeléseik szerint fontos, hogy törvény szabályozza a nemzetiségek jogegyenlőségét. A vitában felszólalók közül némelyek úgy vélték, hogy kisebbségi törvényt kell alkotni, vagyis olyan jogszabályt, amely rögzíti mind a történelmi nemzetiségű, mind a kis számú etnikai csoportok jogait. Mások nemzetiségi és kisebbségi törvényt szorgalmaztak. Az állam - hangsúlyozták - garantálja az etnikai és a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének, közösségek számára anyanyelvük, nemzetiségi kulturájuk ápolásának lehetőségeit, feltételeit, a törvény előtti egyenlőséget, sérthetetlenséget. Lépjen fel az ellenük irányuló támadások, diszkrimináció ellen. A nemzetiségek és kisebbségek számára is adassék meg a lehetőség arra, hogy képviseltethessék magukat az Országgyűlésben és a helyi önkormányzati szervekben. Jogos igény az is, hogy szervezeteik megfelelő feltételek között tevékenykedhessenek, védelmezhessék a nemzetiségek érdekeit. A kisebbség elidegeníthetetlen joga - hangoztatták - a lelkiismereti, a véleménynyílvánítási, a szervezkedési szabadság, a pártképzés szabadsága. Arra ösztönzik a kisebbségeket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, vegyenek részt a közéletben, az önkormányzatokban, használják anyanyelvüket, őrizzék hagyományaikat, kulturájukat. Több felszólaló szóvá tette, hogy a Kerepestarcsai Tanács nógrádi falvakba telepíti át az ott élő cigányokat. A cigányok szervezetének képviselői tiltakoztak a helyi eljárás ellen. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|