|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette: elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés elnöke látja el. Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább 50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is, hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással még nem érvényesül. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást. Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. (A szerkesztőségek tájékoztatására Az SZDSZ nyilatkozatát az Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli ) (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|