|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 8. folyt.
|
Majdnem mindig, teljesen elítélően, pejoratívan beszélnek erről. Én valahogy érzem ennek a pozitívumát. Természetesen erkölcsileg elítélendő, de a hatása, a következménye az nem feltétlenül negatív. - A számból vetted ki a szót, mert erre én is azt mondanám, hogy bíztató jelnek tartom azt, hogy megkezdődött a tömeges átállás: a dezertálás a hatalom belső berkeiből. Ez azt jelenti hogy ezek az emberek, akikben kifinomult politikai érzék van, érzik, hogy az az ügy egy vesztett ügy, és megpróbálnak idejekorán helyezkedni, átmenteni, átmentődni. Az ellenkezője figyelhető meg ebben az egész kísérletben, mint ami évtizedeken keresztül gyakorlat volt. Ugyanis ez úgy nézett ki, hogy a hatalmi elit a nómenklatúra és az ezekhez tartozók izolálták magukat a társadalomtól. Kivonultak, mintegy szuperstruktúrát képeztek, és csak nagyon légies csatornákon érintkeztek a társadalommal. Most pedig az ellenkezője történik: most beépülni próbálnak a társadalomba, a distancia eltüntetésére törekednek. Ezt megint bíztató jelnek érzem, és én azért nem aggódom ezek miatt az átmentődési kísérletek miatt, mert azt gondolom, hogy egy létrejövő demokratikus struktúrában igazából nem lesz esélye az így átmentett jelenlegi hatalmi potenciálnak explodálni vagy terjeszkedni. - Illetve ez egyeseknek talán sikerülhet, egyes személyeknek. Én tulajdonképpen nem kívánom egyiknek sem személy szerint, hogy sikerüljön, de ez magánvélemény. Ez más kérdés, hogy egyeseknek sikerült, és persze, hogy kinek, de az egész hatalmi csoportnak aligha sikerül. - Biztos, hogy nem sikerülhet. - Ez veti fel talán az utolsó közhelyet, a visszarendeződés veszélyét, amit ugyancsak sokat emlegetnek manapság, ennek a lehetőségeit, illetve ki az, melyik csoport hordozza ezt a veszélyt egyáltalán az ország határain belül? (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|