 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB,
miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a
TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként
fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a
történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti
ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal,
hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki
egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját
politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott,
hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz
nyilvánosságra.
Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek,
internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és
anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket
igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság
beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a
bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába
is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz
elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai
bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói
ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az
elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak
esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a
nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az
utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői
irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási
kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban,
illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a
hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|