|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Nemzeti ünnep avagy történelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkészítésben milyen szerepe legyen a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseket igényel a poltikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció - erről tárgyalt egyebek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a Budai Vigadóban tartottak meg.
A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval. Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevők, hogy a történelmi szekció dokumentációs és kutató intézetté alakul át, magának a szekciónak, a Magyarországon is működő Oral History archívumának, valamint az Országos Széchényi Könyvtár két részlegének bázisára építve. Az intézetet - az eredeti tervtől eltérően, amely szerint Nagy Imre nevét viselte volna - az 1956-os forradalomról nevezik el; tevékenységét külföldi, illetve külföldön élő magyar szakemberekből alakuló kuratórium irányítja. Az ,56-os mártírok emlékművére kiírt pályázatra eddig 110 magyar és külföldi képzőművész jelentkezett. Az október 17-ig benyújtott pályaműveket 10 tagú, független zsüri bírálja majd el Mészöly Miklós vezetésével. Az emékmű-terveket október 23. és november 4. között kiállításon mutatják be a Budapest Galériában. A zsüri által elfogadott pályamű elkészítésének anyagi feltételeit közadakozásból remélik megteremteni. A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a kijelentése, hogy a TIB visszautasít minden olyan pártkezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván megemlékezni október 23-áról. (Ismeretes, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban már több felhívás, illetve nyilatkozat látott napvilágot. Ezek között volt olyan javaslat, hogy nyilváníttassék történelmi emléknappá, mások úgy vélték, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 21:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|