|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre, tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjőn munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre bízta. A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszűntetését. Hozzátette, hogy a volt munkásőrők ugyanakkor részt vállalhatnának a hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a munkásőrség egy adott történelmi korszakban, 1957-ben jött létre, azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres testületre a visszarendeződés hívei sz ámíthatnak. A Harmadik Oldal a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA javaslatát, s később visszatérnek rá. A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára - ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni - összehívják a plenáris ülést. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 20:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|