 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának
kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság
védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a
Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe
tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a
Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását
javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a
politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják,
hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a
pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és
az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért
indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal
elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak
lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament
illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal
nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség
elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig
áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő
parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló
nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását
visszautalták a szakbizottság elé.
Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és
a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az
alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne
szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű
szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak
párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek.
Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a
Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA
ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával
az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz.
Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es
szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség
nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi
akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra
van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|