|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.
Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|