 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula nyilatkozata a Magyarorszégon tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásáról (2.rész)
|
A ,,határzár,, feloldását végül egy héttel elhalasztották, mert
az NDK még egy kísérletet tett arra, hogy propagandakampánnyal
hazatérésre bírja állampolgárait. A kampány azonban nem járt
sikerrel; nemhogy csökkent, de még növekedett is az NDK-ból
Magyarországra érkezők száma. (Az NDK időközben ugyanis továbbra sem
korlátozta állampolgárainak magyarországi utazásait.) Az egyhetes
halasztás után a magyar kormány most bejelentette a korábban
elhalasztott intézkedést.
A döntést motiváló körülmények sorából Horn Gyula kiemelte:
Magyarország mindvégig egyértelműen leszögezte, hogy senkit sem fog
akarata ellenére távozásra bírni, azaz kitoloncolni. Másik fontos
körülmény, hogy hazánk nem tekinti menekülteknek az
NDK-állampolgárokat - akik egyébként ilyen kérelemmel nem is
fordultak a magyar szervekhez. A döntést sürgette, hogy határon
kialakult helyzet hovatovább tarthatatlanná vált, veszélyeztette az
állam biztonságát is. A döntés kulcselemei közé tartozik továbbá
hogy Magyarország nem fogadhatja el az NSZK útlevelek érvényességét
az NDK-állampolgárok esetében. Ez súlyos politikai presztízskárokat
okozott volna az NDK számára, mivel tagadná fennhatóságát saját
állampolgárai felett. Mindezeket a körülményeket a magyar
külügyminiszter közölte tárgyalópartnereivel berlini útja során.
Horn Gyula nyilatkozatában tagadta azokat az NSZK-sajtóban
elterjedt híreket is, miszerint Magyarország ,,fejpénzt,, követelne
a kiutazó NDK-állampolgárok után. Ezek a képtelen találgatások
nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyar népet is sértik.
Magyarország soha senkitől semmiféle fejpénzt sem kért - és nem is
kapott.
A magyar diplomácia vezetője befejezésül reményét fejezte ki,
hogy az intézkedés miatt nem szenvednek károkat a sokrétű, kölcsönös
érdekeken nyugvó magyar-NDK kapcsolatok. (MTI)
1989. szeptember 10., vasárnap 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|