|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Válasz hallgatóknak
|
München, 1989. szeptember 9. (SZER, A hallgatók fóruma) - A hetek óta nagy nemzetközi visszhangot kiváltó keletnémet menekült problémához szól hozzá egyik hallgatónk: - Arra szeretném megkérni a Szabad Európa Rádiót, hogy lehetőség szerint a jövőben a Magyarországon tartozkodó keletnémet állampolgárokra ne használja a menekült elnevezést. A szó szoros értelmében ugyanis az NDK állampolgárok nem menekkültek. A genfi konvenció alapján semmi közük nincs a meneküléshez, csak Magyarországon tartózkodnak, és Nyugatra akarnak utazni. Ugyanis senki sem vizsgálja, hogy a menedék az ő esetükben jogos-e, vagy sem. Ők automatikusan állampolgárai a nyugatnémet államnak, mint ahogy láttuk a televízióban is, utánuk küldték a nyugatnémet útleveleket. Tehát semmiféleképpen nem nevezhetők menekültnek. Az a sok magyar, aki például Nyugat-Németországban él, azt sem nevezik menekültnek, hanem egyre-másra megalázó helyzetnek teszik ki mint gazdasági menekültet. Ezért nagyon szépen kérem Önöket, ne használják ezt a szót, mert nem menekültek. Továbbá nagyon szeretném, ha nyilvánosságra hoznák, hogy mit kap a magyar állam azért, hogy átengedi a keletnémet állampolgárokat Nyugat-Németországba. Mert egész biztos, hogy nem emberbaráti kötelességből, vagy emberbaráti szeretetből teszi, hanem jó pénzért vagy segélyért, vagy jó lenne tudni, hogy miért. - Hallgatónknak abban igaza van, hogy Nyugat-Németország a keletnémet állampolgárokat nem tekinti a genfi konvenció értelmében menekülteknek, akiknek adott esetben politikai menedéket nyújt, hanem olyan személyeknek, akiknek joguk van a német állampolgárságra. Bonn nem ismeri el az NDK állampolgárságot, mint ahogyan az Európai Közösség sem kezeli az NDK-t, ami a vámszabályokat illeti, úgy, mintha a közösségen kívül álló külföldi ország lenne. Ebből a különleges státusból az NDK tetemes hasznot húz. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|