 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
-------------------------------------------
München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük
szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben,
gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és
közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem?
- A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a
Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi
pártszervekkel.
A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén,
amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára -
is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte:
milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál
tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét
és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi
pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye.
A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem
azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette
lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a
kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak
a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -,
erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként
rendezkedjék be.
Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint
monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és
elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán
valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy
téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az
országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|