|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
|
Pozsgay Imre az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy az MSZMP is támogatta a középszintű politikai tárgyalások nyilvánossá tételét. Szerinte a tárgyalások nyilvánossá tétele megfelel a közvélemény igényének, amely azt várja, hogy közjogi kérdésekben szülessék megállapodás. Ugyanakkor a szakbizottságok munkájának nyilvánossá tétele az alapmegállapodást érinti, ezért indítványozta, hogy erről ne folytassanak vitát a középszintű plénumon. Hankiss Elemér mindkét javaslatával kapcsolatban közölte, hogy azokat megvizsgálják, figyelembe véve a harmadik oldal igényét is. Ezt követően Gaskó István ismertette az EKA elvi álláspontját a televízióval kapcsolatban. Ebben az Ellenzéki Kerekasztal úgy vélekedett, hogy az MTV az elmúlt időszakban semmilyen lépést nem tett az esélyegyenlőség megvalósítása felé. Mindez bizalmatlansági kérdést vet fel a tv vezetőivel szemben. Az EKA szerint a tv-vel kapcsolatos gondok orvoslását elősegíthetné a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának mielőbbi felállítása. Az EKA állásfoglalásából némi vita kerekedett. Pozsgay Imre szerint meg kellene fontolni azt az állítást, hogy az MTV semmiféle lépést nem tett az esélyegyenlőség megteremtésének irányába. Másrészt kérte, hogy az EKA vonja vissza az intézmény vezetőivel kapcsolatos konzekvenciákra irányuló indítványát, mert az szerinte beláthatatlan következményekkel járna. Az EKA öt perc gondolkodási idő után némileg módosította elvi álláspontját. Ezt ismertetve Hankiss Elemér kifejtette: nem szeretnék, ha félreértenék az Ellenzéki Kerekasztal álláspontját. Az EKA nagyra becsüli azt az előrehaladást, amit a tv néhány munkatársa és stábja - itt elsősorban az MTV2-re utalt - tett bizonyos esélyegyenlőség elérésére. Ugyanakkor leszögezte, hogy a tv nem minden munkatársa hallotta meg a kor szavát. Ez indokolja az EKA türelmetlenségét. Végül kinyilvánította: az EKA nem érzi hivatottnak magát személyi kérdésekben véleményt formálni. Pozsgay Imre megelégedéssel vette tudomásul Hankiss Elemér megjegyzéseit. Kemény Csaba (harmadik oldal) hozzászólásában támogatta azt a törekevést, amely a politikai tárgyalások minden szintjének nyilvánossá tételére irányul. Szabad György (EKA) úgy vélekedett, hogy a nyilvánosság témájában ,,a közélet legyen nyilvános,, alaptételéből kellene kiindulni. Rámutatott: az esélyegyenlőség megeteremtésének feltétele a nyilvánosság fokozatos tágítása a fennálló aszimmetriák lebontásával. (folyt.köv.)
1989. szeptember 8., péntek 20:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|