|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (3. rész)
|
A választási törvényről lényegében konszenzus született. Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a választási etikai kódex. Ezeket a témákat szakbizottságok tárgyalják tovább. A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz képest nem változott. Az EKA nevében Pethő Iván megismételte, hogy a választások előtt 90 nappal már nem működhetnek pártok a munkahelyeken, kivételt jelentenek a fegyveres erők, amelyek esetében az EKA tudomásul veszi az MSZMP által megszabott 1990. december 31-i határidőt a pártszervezetek megszüntetésére. Pozsgay Imre egy elmúlt ülésen felvetett kérdésre adott választ, amely úgy hangzott, hogy ha nincs megállapodás a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, akkor a kormány milyen álláspontra helyezkedik. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta, hogy a kormány a párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt, de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA között a munkahelyi pártszerveződésekről. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha az MSZMP nem mozdul ki a munkahelyekről, sőt az új pártok bevonulnak oda, akkor az pártharcot jelent, a termelés szétverését. Fejti György (MSZMP) jogelméleti kérdésnek tartotta a munkahelyi pártszervezetek működését, mert szerinte a politika nem szorítható ki a munkahelyekről, még tilalom esetén sem. Ezért kell korlátozni a pártszervezetek ottani működését, mint ahogy azt az MSZMP KB legutóbb elfogadta. Pozsgay Imre megállapította, hogy nem közelednek az álláspontok ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy csapásra lebontani a még működő rendszereket, a régi és az új között meg kell teremteni az átmenetet, mert különben polgárháborús megoldás veszélye fenyeget, amit senki sem akarhat. A vitát a levezető elnök Asbóthné Thorma Judit azzal zárta le, hogy nem közeledtek az álláspontok. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 19:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|