 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Menekültügy - nemzetközi jog - 2. folyt.
|
Ez a szerződés tehát 1969-ben hatályba lépett. De aztán 1976
március 23-ikán életbe lépett a polgári és politikai jogokról szóló
világszervezeti paktum, amelynek részese Magyarország is, az NDK is.
E paktum 12-ik szakaszának második bekezdése pedig így rendelkezik:
mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, azt az országot is,
amelynek állampolgára.
Rauschnigg professzor megállapítja, hogy a nemzetközi
szerződések érvényéről szóló úgynevezett bécsi egyezmény értelmében
később létrejött megállapodások hatályon kívül helyezik régebben
létrejött szerződések minden olyan rendelkezését, amely nem fér
össze egy későbbi megállapodással. Tehát az 1976-ban életbe lépett
világszervezeti paktum fényében az 1969-ben kötött magyar-keletnémet
vízumszerződés titkos záradéka semmisnek tekinthető.
Igaz, hogy a világszervezeti paktum 12-ik szakaszának harmadik
bekezdése kimondja a második bekezdésben rögzített alapjogot, a
minden ország szabad elhagyásának jogát, a paktum részesei
törvénnyel korlátozhatják, ha ezt a közrend, a nemzetbiztonság, a
közegészségügy érdeke vagy más hasonló ok szükségessé teszi. De -
fűzi hozzá Rauschnigg professzor - a keletnémet turistáknak
Magyarországról Nyugatra távozása nem érintheti Magyarország
közrendjét, nemzetbiztonságát, közegészségügyét.
Mármost a tudós fejtegetéseinek nyomán felmerülhet a kérdés,
vajon miért minősítették titkosnak, nem közlésre valónak a
magyar-keletnémet vízumegyezmény azon záradékát, amely arra
kötelezné a magyarokat, hogy garantálják: keletnémet utazók ne
távozhassanak Magyarországról olyan országba, amelyre úti okmányuk
érvénye nem terjed ki, vagyis ne utazhassanak Nyugatra. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|