Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Vogttal
--------------- Köln, 1989. szeptember 5. (DLF) - Budapesten több napon át tanácskozott a magyar kormány tagjaival Vogt bonni parlamenti képviselő, a német szociáldemokraták külpolitikai szakértője. A politikus telefonon válaszolt munkatársunk, Romhányi István kérdéseire. - Vogt úr Néhány nappal ezelőtt ön a magyar vezetés jelentős személyiségeivel találkozott Budapesten. Hogyan ítéli meg ön azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok hamarosan a Szövetségi Köztársaságba utazhatnak? - A magyar vezetés elsősorban az emberi jogok alapján cselekszik, és tetteit a helsinki értekezlet záróokmánya határozza meg, amelyben az aláírók az utazási szabadságban állapodtak meg. E politikai, emberjogi és erkölcsi magatartás alapján azzal számolok, hogy azok az NDK-polgárok, akik akarnak, kiutazhatnak a Szövetségi Köztársaságba. Azt hiszem, erre hamarosan sor kerül. De ugyanakkor azt gondolom, egyáltalán nem hasznos, ha most ennek a pontos napját találgatjuk. - A Szövetségi Köztársaságban nagy nyugtalanságot keltett a magyar belügyminiszter 1 héttel ezelőtti és a Stern által csak tegnap közölt nyilatkozata, amely szerint az NDK-menekültek csak a két német állam megegyezése után utazhatnak ki Magyarországról. Horváth István ma visszavonta ezt a kijelentését. Mi az ön véleménye erről a témáról? - A magyar vezetésnek mindig az volt a véleménye, hogy ez a dolog elsősorban a két német állam ügye, hogy a kiutazni szándékozó NDK-polgárok problémáját a két német államnak kell megoldania. Ezen az állásponton semmi sem változott, amit meg tudok érteni. (folyt.) 1989. szeptember 5., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Charstens Vogt-tal - 1. folyt.
Ennek ellenére azonban úgy vélem: elképzelhető, sőt található egy, az emberi jogoknak megfelelő megoldás. Ugyanakkor azt hiszem, hogy nekünk köszönetünket és elismerésünket kell kifejeznünk a magyar vezetésnek és népnek az eddig tanúsított politikájáért, annál is inkább, mert ez az emberi jogoknak megfelelő magatartás nem vitatéma a kormány és az ellenzék között, hanem az egész ország egyetértésével történik. - Vogt úr Ön bizonyára NDK-s menekültekkel is beszélgetett Magyarországon. Milyen benyomást tettek önre azok az emberek, akikkel találkozott? - Már július elején is jártam Magyarországon, és ott többek között olyan NDK-sokkal is beszélgettem, akik a Szövetségi Köztársaságba akarnak utazni. Úgy gondolom, a Szövetségi Köztársaság egyetlen politikusának sem kell kiutazásra ösztönöznie a keletnémeteket. Tulajdonképpen az az érdekünk, hogy az NDK-ban is reformokat vezessenek be, amelyek alapján ott is kellemes és demokratikus lehet az élet. Ha a keletnémetek ki akarnak utazni, mi itt Nyugaton nem emelünk falakat eléjük. Azt hiszem, az a számos NDK-állampolgár is változtatni szeretne valamit hazájában, aki visszautazott oda Magyarországról. Azok számára viszont, akik ezt már nem tartják lehetségesnek, vagy rezignáltak, nyitva kell tartanunk a Szövetségi Köztársaság kapuit, és ezt meg is fogjuk tenni. - A magyar főváros diplomáciai köreiben olyan hírek keringenek, hogy a háttérben igen intenzív megbeszélések folynak gazdasági problémákról, és hogy a magyar, valamint a kelet-berlini vezetés Bonn anyagi kompenzációjával számol. Mit tud ön az ilyen jellegű tárgyalásokról? (folyt.) 1989. szeptember 5., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Charstens Vogt-tal - 2. folyt.
- E pontban szeretném határozottan visszautasítani az ilyen feltételezést. A magyar kormány nem anyagi okokból tanúsít az emberi jogoknak megfelelő magatartást, hanem azért, mert a demokratikus pártokhoz hasonlóan érdeke az ország demokratizálódása. Ennek van elsődleges szerepe. Ezt a folyamatot Magyarországon tiszteletben kell tartanunk. Ez azt jelenti, hogy a szabad választások után - legalábbis a német szociáldemokraták elképzelése szerint - Magyarországnak meg kellene kapnia az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, meg kellene szüntetni a vele fennálló vízumkényszert. Továbbá Magyarország és az Európai Közösség között dinamikusan fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat. Mindez azonban nem egy olyan csereügylet keretében valósulhat meg, hogyha Magyarország kiengedi a menekülteket, akkor mi így és úgy pozitívan viselkedünk a magyarokkal szemben. Nem ez az indító ok, és nem felel meg a magyar nép, valamint kormány méltóságának. Arról van szó, hogy elismerjük és tiszteletben tartjuk a demokratizálódás folyamatát. Ennek megfelelően viselkedjünk. De kufárkodásról, szatócskodásról nincs szó. Remélem, sem Bonnban, sem pedig Budapesten. +++ 1989. szeptember 5., kedd
Vissza »