|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Vogttal
|
--------------- Köln, 1989. szeptember 5. (DLF) - Budapesten több napon át tanácskozott a magyar kormány tagjaival Vogt bonni parlamenti képviselő, a német szociáldemokraták külpolitikai szakértője. A politikus telefonon válaszolt munkatársunk, Romhányi István kérdéseire. - Vogt úr Néhány nappal ezelőtt ön a magyar vezetés jelentős személyiségeivel találkozott Budapesten. Hogyan ítéli meg ön azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok hamarosan a Szövetségi Köztársaságba utazhatnak? - A magyar vezetés elsősorban az emberi jogok alapján cselekszik, és tetteit a helsinki értekezlet záróokmánya határozza meg, amelyben az aláírók az utazási szabadságban állapodtak meg. E politikai, emberjogi és erkölcsi magatartás alapján azzal számolok, hogy azok az NDK-polgárok, akik akarnak, kiutazhatnak a Szövetségi Köztársaságba. Azt hiszem, erre hamarosan sor kerül. De ugyanakkor azt gondolom, egyáltalán nem hasznos, ha most ennek a pontos napját találgatjuk. - A Szövetségi Köztársaságban nagy nyugtalanságot keltett a magyar belügyminiszter 1 héttel ezelőtti és a Stern által csak tegnap közölt nyilatkozata, amely szerint az NDK-menekültek csak a két német állam megegyezése után utazhatnak ki Magyarországról. Horváth István ma visszavonta ezt a kijelentését. Mi az ön véleménye erről a témáról? - A magyar vezetésnek mindig az volt a véleménye, hogy ez a dolog elsősorban a két német állam ügye, hogy a kiutazni szándékozó NDK-polgárok problémáját a két német államnak kell megoldania. Ezen az állásponton semmi sem változott, amit meg tudok érteni. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Charstens Vogt-tal - 1. folyt.
|
Ennek ellenére azonban úgy vélem: elképzelhető, sőt található egy, az emberi jogoknak megfelelő megoldás. Ugyanakkor azt hiszem, hogy nekünk köszönetünket és elismerésünket kell kifejeznünk a magyar vezetésnek és népnek az eddig tanúsított politikájáért, annál is inkább, mert ez az emberi jogoknak megfelelő magatartás nem vitatéma a kormány és az ellenzék között, hanem az egész ország egyetértésével történik. - Vogt úr Ön bizonyára NDK-s menekültekkel is beszélgetett Magyarországon. Milyen benyomást tettek önre azok az emberek, akikkel találkozott? - Már július elején is jártam Magyarországon, és ott többek között olyan NDK-sokkal is beszélgettem, akik a Szövetségi Köztársaságba akarnak utazni. Úgy gondolom, a Szövetségi Köztársaság egyetlen politikusának sem kell kiutazásra ösztönöznie a keletnémeteket. Tulajdonképpen az az érdekünk, hogy az NDK-ban is reformokat vezessenek be, amelyek alapján ott is kellemes és demokratikus lehet az élet. Ha a keletnémetek ki akarnak utazni, mi itt Nyugaton nem emelünk falakat eléjük. Azt hiszem, az a számos NDK-állampolgár is változtatni szeretne valamit hazájában, aki visszautazott oda Magyarországról. Azok számára viszont, akik ezt már nem tartják lehetségesnek, vagy rezignáltak, nyitva kell tartanunk a Szövetségi Köztársaság kapuit, és ezt meg is fogjuk tenni. - A magyar főváros diplomáciai köreiben olyan hírek keringenek, hogy a háttérben igen intenzív megbeszélések folynak gazdasági problémákról, és hogy a magyar, valamint a kelet-berlini vezetés Bonn anyagi kompenzációjával számol. Mit tud ön az ilyen jellegű tárgyalásokról? (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Charstens Vogt-tal - 2. folyt.
|
- E pontban szeretném határozottan visszautasítani az ilyen feltételezést. A magyar kormány nem anyagi okokból tanúsít az emberi jogoknak megfelelő magatartást, hanem azért, mert a demokratikus pártokhoz hasonlóan érdeke az ország demokratizálódása. Ennek van elsődleges szerepe. Ezt a folyamatot Magyarországon tiszteletben kell tartanunk. Ez azt jelenti, hogy a szabad választások után - legalábbis a német szociáldemokraták elképzelése szerint - Magyarországnak meg kellene kapnia az Európa Tanácsban a teljes jogú tagságot, meg kellene szüntetni a vele fennálló vízumkényszert. Továbbá Magyarország és az Európai Közösség között dinamikusan fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat. Mindez azonban nem egy olyan csereügylet keretében valósulhat meg, hogyha Magyarország kiengedi a menekülteket, akkor mi így és úgy pozitívan viselkedünk a magyarokkal szemben. Nem ez az indító ok, és nem felel meg a magyar nép, valamint kormány méltóságának. Arról van szó, hogy elismerjük és tiszteletben tartjuk a demokratizálódás folyamatát. Ennek megfelelően viselkedjünk. De kufárkodásról, szatócskodásról nincs szó. Remélem, sem Bonnban, sem pedig Budapesten. +++
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|