 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Vogttal
|
---------------
Köln, 1989. szeptember 5. (DLF) - Budapesten több napon át
tanácskozott a magyar kormány tagjaival Vogt bonni parlamenti
képviselő, a német szociáldemokraták külpolitikai szakértője. A
politikus telefonon válaszolt munkatársunk, Romhányi István
kérdéseire.
- Vogt úr
Néhány nappal ezelőtt ön a magyar vezetés jelentős
személyiségeivel találkozott Budapesten. Hogyan ítéli meg ön azokat
a lehetőségeket, amelyek alapján a Magyarországon tartózkodó
keletnémet polgárok hamarosan a Szövetségi Köztársaságba utazhatnak?
- A magyar vezetés elsősorban az emberi jogok alapján
cselekszik, és tetteit a helsinki értekezlet záróokmánya határozza
meg, amelyben az aláírók az utazási szabadságban állapodtak meg. E
politikai, emberjogi és erkölcsi magatartás alapján azzal számolok,
hogy azok az NDK-polgárok, akik akarnak, kiutazhatnak a Szövetségi
Köztársaságba. Azt hiszem, erre hamarosan sor kerül. De ugyanakkor
azt gondolom, egyáltalán nem hasznos, ha most ennek a pontos napját
találgatjuk.
- A Szövetségi Köztársaságban nagy nyugtalanságot keltett a
magyar belügyminiszter 1 héttel ezelőtti és a Stern által csak
tegnap közölt nyilatkozata, amely szerint az NDK-menekültek csak a
két német állam megegyezése után utazhatnak ki Magyarországról.
Horváth István ma visszavonta ezt a kijelentését. Mi az ön véleménye
erről a témáról?
- A magyar vezetésnek mindig az volt a véleménye, hogy ez a
dolog elsősorban a két német állam ügye, hogy a kiutazni szándékozó
NDK-polgárok problémáját a két német államnak kell megoldania. Ezen
az állásponton semmi sem változott, amit meg tudok érteni. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|