 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- A földtulajdonról - 4. folyt.
|
- Hát mielőtt ennek az igen lényeges kérdésnek a részleteit,
vagy megközelítő részleteit tárgyalnám, elsősorban azt kellene
elmondanunk, hogy már van itt egy működő, élő jogszabály, amelyik
éppen eléggé gyorsított módon a földtörvénnyel a legutóbbi év
folyamán többször is módosításra került, és amelyik már eleve sérti
azt az igényt, amit mi az alapkoncepciónkban szeretnénk kifejezni.
Tehát máris vannak olyan szabályok, máris vannak olyan
jogszabályok, amelyek jelentősen sértik az előzőekben vázolt - a
népakarat alapján kinyilvánított - kibontakozás lehetőségeit. És
ezért már azokon a fórumokon, ahol mi egyáltalán megfordulhatunk -
és itt következett: az Ellenzéki Kerekasztal során is kifejtettük
azokat a szempontjainkat, hogy egyenesen a meglévő jogszabályokból
is tiltakozunk olyan intézkedések ellen, amelyek éppen ezt a
koncepciónak a megvalósítását lehetetlenné teszik. Tehát mi azonnal
meg kívánjuk szüntetni azt, hogy a szövetkezetek közös használatában
lévő és a tagok nevén szereplő földeknek a kötelező megváltását a
jog lehetővé tegye. Ezt meg kell szüntetni.
Hasonló módon meg kívánjuk tiltatni a mező- és erdőgazdasági
földek - tehát nem az építési telkek - hanem a mező- és
erdőgazdasági földek bevitelét - vagyonrészként - a gazdasági
társaságokba. Ez azt jelenti - ha vagyonrészként beviszik gazdasági
társaságba, ez a külföldre való közvetlen eladás lehetőségét
jelenti, mert a részvényen, a kft-tagságon és egyebeken keresztül ez
külföldre kerülne ez a vagyon. És ebben mi nekünk az a véleményünk,
hogy ezt nem szabad megengednünk. Nem akarjuk azt, hogy a
tőkebevonásnak ne lehessen a mezőgazdaságban lehetősége - de ezt nem
a tulajdon átruházásával, hanem helyette a föld meghatározott
időtartamra szóló hasznának az átengedésével vagy részesedesével
szeretnénk lehetővé tenni. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|