|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A két Németország és az újraegyesítés esélyei
|
--------------------------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, Panoráma) - A menekültáradatról és a két Németország helyzetéről nyilatkozatot adott az NSZK-ban az Egyesült Államok bonni nagykövete, Vernon Walters. Azt jósolta, hogy a német újraegyesítésre idővel - s nem is a nagyon távoli jövőben - sor kerülhet. Erről írja kommentátorunk: - Walters szerint az újraegyesítést természetesen békés úton és lehetőleg szabad választások révén kellene végrehajtani. A kijelentésben nem az a meglepő, hogy Amerika az újraegyesítést pártolja - ez mindig is így volt - hanem az, hogy a nagykövet úgy látja: a történelmi esemény belátható időn belül megtörténhet. Nyugat-Németország évekig hangoztatta az újraegyesítés szükségét, de azután elismerte a keletnémet államot - bár ezt nem hajlandó külföldnek nevezni. A keletnémet állampolgárok átmenekülésük után automatikusan válnak nyugatnémet állampolgárokká. Az NSZK-ban működik egy össznémet ügyekkel foglalkozó minisztérium, és a miniszter úgy véli, a keletnémetek az egyesítés mellett lennének, ha önrendelkezési joguk lenne. Önrendelkezési joga persze nincs az NDK népének, de a reformellenesség okozta feszültség oda vezetett, hogy a német jövőről a keleti oldalon is felélénkült a vita. Egy volt jogászprofesszor arról írt tanulmányt, beolvadhat-e a Német Szövetségi Köztársaságba a keleti rész? Mit mond erről az alkotmány 23. paragrafusa? Szerinte az a válasz, hogy nem. Moszkva sem engedné át legerősebb partnerét és gazdasági támaszát. Moszkva negatív hozzáállása érthető. De a nyugati szövetségesek közül sem örülne mindegyik a német újraegyesítésnek. Olyan hatalmas ország jönne létre Európában, amely méreteivel, erejével megbontaná az eddigi egyensúlyt. A francia író, Francois Mauriac mondta egyszer: annyira szeretem Németországot, hogy kettőt is szívesen látok belőle. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|