|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A munkásőrség szóvivőjének nyilatkozata a reformköri munkásőrök felhívásáról (1. rész) (OS)
|
1989. szeptember 4., hétfő - A Magyar Távirati Iroda híradásából a rádió és a televízió vasárnap, a napilapok pedig hétfőn ismertettek részleteket az MSZMP-reformkörök második országos tanácskozásán bejelentett felhívásból, amelyet az azon részt vevő munkásőrök közül tettek közzé tízen. Eszerint kifejezték, hogy a jövőben ne legyen egy pártnak sem fegyveres testülete, s hogy a munkásőrséget fel kell oszlatni, és úgy újjászervezni, hogy mentesüljön a pártok harcától, legyen más neve, a felvétel ne függjön a párttagságtól. Közölték továbbá, amíg az általuk javasolt új fegyveres szervezet létre nem jön, addig fegyverükről lemondanak. A Munkásőrség Országos Parancsnokságára hétfőn egész nap tömegével érkeztek a telefonhívások arról, hogy a munkásőrök az egész testületben értetlenül fogadták tíz társuk nyilatkozatát. A munkásőrök ismeretei szerint a reformkörök e fórumán nem tíz, hanem 23 munkásőr vett részt, a többiek viszont nem írták alá a felhívást. Nyilván tudták, hogy a munkásőrség ma már nem egy pártnak a fegyveres testülete, hiszen az MSZMP Központi Bizottsága 1989. május 8-ai állásfoglalásával hatályon kívül helyezte a testület pártirányításáról szóló minden korábbi határozatát, míg a Minisztertanács az 1989. június 15-i ülésén arról rendelkezett, hogy egyedüli irányítója és felügyelője a munkásőrségnek. A nyilatkozók nem vették figyelembe azt sem, hogy az általuk javasolt újítások jó része már megvalósult, míg más része most van megvalósulóban. A munkásőrszolgálat ma nem függ például semmilyen párttagságtól. Ezt bizonyítja, hogy a munkásőröket nem az MSZMP-szervezetek veszik fel a testületbe, hanem a munkásőralegységek kollektívái, másrészt az MSZMP-tagokon kívül jelenleg is szolgálnak a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Magyar Demokratikus Párt, továbbá más pártok és szervezetek tagjai. Sőt az idén eskütételre készülő több mint ezer munkásőrjelölt mintegy kétharmada semmilyen párthoz nem tartozó magyar állampolgár. A munkásőrségben az országos parancsnok által kinevezett reformbizottság működik, amely javaslatokat készített a munkásőrség nevéről, jelvényéről, csapatzászlainak színéről, formájáról, a névadókról, az eskü új szövegéről, a testületen belüli megszólításról stb. Erről megkérdezték a parancsnokok és igen sok társadalmi munkásőr véleményét is. Ugyanez a reformbizottság dolgozik a munkásőrség feladata, szervezeti felépítése pontosításán, s e javaslatokat a kormány tárcaközi bizottságának továbbítja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|