|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Szétesik-e az MSZMP? - 1. folyt.
|
Tehát Grósz kontra Pozsgay, Nyers, Németh lenne a megosztás? Korántsem. Nyers Rezső - közösen Grósszal - nyilvánosan hatásköre túllépésével vádolta Pozsgay Imrét. És itt nem közömbös, hogy milyen ügyben: az MSZMP munkahelyekről való kivonulásáról volt szó. Alapkérdés. Pozsgay - ha csak fokozatosan is - a kivonulás mellett foglalt állást, ezzel közös nézetet vallva az MSZMP reformköreivel és valamennyi demokratikus párttal. Nyers Rezső ebben a kérdésben a régi, bolsevik nézetet tette magáévá, amikor kijelentette, hogy nem javasolja a párt kivonulását minden munkahelyről. Németh Miklós leszegett fejjel, nem nézve sem jobbra, sem balra teszi azt, amit a ráhagyott katasztrofális helyzetben egy kormányfő szűk lehetőségei között tehet. Azt mindenesetre sikerült elérnie: egyre többen hisznek neki, hogy valóban önállóságra törekszik a párttal, pártjával szemben. A pártelnökségen belüli ellentéteknél sokkal mélyebb a tagság egyes csoportjait elválasztó szakadék. A reformköröket - amelyek egyre világosabban csak Pozsgayra tesznek - egy világ választja el a Münnich Ferenc Társaságtól, vagy a marxista-leninistának nevezett sztálinista gyülekezettől. Ezek egy pártban? Ha maradnak, mindkettő megmarad olyannak, amelynek senki sem hisz. Az ügy odáig fajult, hogy a pártegységnek nevezett álomképhez annyira ragaszkodó Grósz Károly is azt mondta tegnap: a párt a szétesettség felé tart. Kár, hogy februárban megakadályozta a pártszakadást. (folyt.)
1989. szeptember 1., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|