|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Menekültek jogai
|
Köln, 1989. augusztus 31. (DLF, Kommentár) - A spekulációk zűrzavarából, amely az NDK polgárok Magyarországról való kiutazásának lehetőségei körül kavarog, kezdenek kibontakozni egy valószínű megoldás körvonalai. Ez a háttere azoknak az előkészületeknek, amelyeket a nyugatnémet-osztrák határon tettek nagy számú NDK menekült befogadására. Ugyancsak ebből a szempontból van jelentősége az osztrák szervek bejelentésének, miszerint: mérlegelik, hogy ideiglenesen megszüntetik a vízumkötelezettséget az NDK polgárai számára, hogy lehetővé tegyék átutazásukat; valamint annak a jelentésnek, ami arról számol be, hogy Horn Gyula magyar külügyminiszter Kelet-Berlinbe utazott, ahol a menekültkérdésről folytat tárgyalásokat. A hírek alapján arra következtethetünk, hogy van már valamilyen megoldás az NDK polgárok kiutazásának lehetővé tételére. - Bár még semmiféle megegyezés híre nem került nyilvánosságra, Magyarország e kérdésben való jogi lehetőségeinek vizsgálata alapján valószínű, hogy a megegyezési formula kidolgozására csak két lehetőség nyílik. Az első, hogy minden cáfolat dacára ismét csak a Vöröskereszt lép fel közvetítőként. Bár a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodó NDK polgárok kiutazása után mind Bonn, mind pedig Budapest kijelentette, hogy ez a Vöröskereszt segítségével lebonyolított akció a jövőben nem fog megismétlődni, ma a magyar Igazságügyi Minisztérium menekültkérdésekben illetékes főosztálvezetője, Timaronczki Péter (?) a Deutschlandfunknak adott interjújóban meglepetésre ismét a Vöröskereszt jelentőségét hangsúlyozta. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Menekültek jogai - 1. folyt.
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta: "Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása." A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak erre lehetősége lenne. Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani. Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet követség állított ki az NDK polgárok számára. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|