Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Menekültek jogai

Köln, 1989. augusztus 31. (DLF, Kommentár) - A spekulációk
zűrzavarából, amely az NDK polgárok Magyarországról való
kiutazásának lehetőségei körül kavarog, kezdenek kibontakozni egy
valószínű megoldás körvonalai. Ez a háttere azoknak az
előkészületeknek, amelyeket a nyugatnémet-osztrák határon tettek
nagy számú NDK menekült befogadására. Ugyancsak ebből a szempontból
van jelentősége az osztrák szervek bejelentésének, miszerint:
mérlegelik, hogy ideiglenesen megszüntetik a vízumkötelezettséget az
NDK polgárai számára, hogy lehetővé tegyék átutazásukat; valamint
annak a jelentésnek, ami arról számol be, hogy Horn Gyula magyar
külügyminiszter Kelet-Berlinbe utazott, ahol a menekültkérdésről
folytat tárgyalásokat. A hírek alapján arra következtethetünk, hogy
van már valamilyen megoldás az NDK polgárok kiutazásának lehetővé
tételére.

    - Bár még semmiféle megegyezés híre nem került nyilvánosságra,
Magyarország e kérdésben való jogi lehetőségeinek vizsgálata alapján
valószínű, hogy a megegyezési formula kidolgozására csak két
lehetőség nyílik.

    Az első, hogy minden cáfolat dacára ismét csak a Vöröskereszt
lép fel közvetítőként. Bár a budapesti nyugatnémet követségen
tartózkodó NDK polgárok kiutazása után mind Bonn, mind pedig
Budapest kijelentette, hogy ez a Vöröskereszt segítségével
lebonyolított akció a jövőben nem fog megismétlődni, ma a magyar
Igazságügyi Minisztérium menekültkérdésekben illetékes
főosztálvezetője, Timaronczki Péter (?) a Deutschlandfunknak adott
interjújóban meglepetésre ismét a Vöröskereszt jelentőségét
hangsúlyozta. (folyt.)


1989. augusztus 31., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Menekültek jogai - 1. folyt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat
utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta:
"Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell
döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett
döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása."

    A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy
minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad
megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy
Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait
újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az
ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak
erre lehetősége lenne.

    Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi
jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a
figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a
polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből
fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben
az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a
jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem
jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az
ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez
kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a
legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél
vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani.

    Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet
fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné
azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet
követség állított ki az NDK polgárok számára. +++


1989. augusztus 31., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD