|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Bányász demonstráció Pécsett (2. rész)
|
A mecseki ércbányászati vállalat központjánál családtagjaikkal együtt gyűltek össze az aktív és nyugdíjas uránbányászok, valamint a velük szolidaritást vállaló mecseki szénbányák és más iparágak dolgozói. A mintegy tízezres tömeg csendben, méltóságteljesen vonult végig uránváros fő útvonalain, csupán a magasra tartott táblák jelszavai fejezték ki elégedetlenségüket. ,,Munkát, kenyeret ,, ,,Munkahely kell, nem segély ,, ,,Nem kell szén, nem kell urán? Mivel fűtünk holnapután?,, ,,Bezárt bányák, tönkrement tsz-ek, virágzó bankok?,, ilyen és hasonló jelmondatokat lehetett olvasni a transzparenseken. Ekkora méretű bányászmegmozdulás utoljára a két világháború között zajlott le Pécsett, s fájdalmas összehasonlitás: annakidején is a munkahelyük féltése vitte ki az utcára a tárnák dolgozóit, csak akkor az úri világ önkénye ellen tiltakoztak. Alapvető különbség azonban, hogy akkoriban fegyveres erőszak vetett véget a megmozdulásnak. Most a bányavállalat és a rendőrség előzetes megállapodása szerint kétszáz urán- és szénbányász tartotta fenn a rendet, őrizte a nyugalmat. Csupán a közlekedési rendőrök voltak a helyszínen, akik a felvonulók biztonságát óvták a járműforgalomtól, ám ők is kizárólag derékszíjjal, fegyver nélkül. A másfél kilométeres út megtétele után a tömeg lassan megtöltötte a városi sportcsarnokot, ahol bányász-nagygyűlést tartottak. A kívülrekedtek számára tv-képernyők és hangszórók közvetítették az eseményt. A Magyar Televízió pécsi studiója egyébként rendkívüli élő adásban mutatta be a bányászdemonstrációt a mecseki adótorony vételi körzetében. A gyűlésen több országos és helyi vezető mellett jelen voltak a Magyarországon működő összes bányavállalat képviselői, számos gyár és üzem küldöttei, valamennyi szakma szakszervezeti főtitkárai, a különböző politikai pártok és mozgalmak képviselői. Az MSZMP pécsi bizottsága e napon tartotta rendes ülését, s befejezése után testületileg csatlakozott a bányászdemonstrációhoz. Bevezetőül József Attila ,,A tömeg,, című költeménye hangzott el, benne a szállóigévé vált szavak: munkát, kenyeret (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|