|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Egy keletnémet tiszt átállása - 1. folyt.
|
Ismerjük ezt az eljárást már Berlinből. Mikor 1961-ben megépítették a berlini válaszfalat, kelet-berlini és NDK-beli lakosok több ízben is megpróbálkoztak azzal, hogy alagutat ássanak a fal alatt. Egy idő múlva csaknem minden egyes alagutat elárultak. Hasonlóképpen kell elképzelni a magyarországi helyzetet is. Ha ezt tudjuk, akkor mindjárt érthető, hogy a németországi Szövetségi Köztársaság hírszolgálatai külön figyelemmel foglalkoznak azzal a személlyel, aki kereken két héttel ezelőtt Magyarországon és Ausztrián keresztül érkezett a Szövetségi Köztársaságba. Az illető századosként a kelet-berlini állambiztonsági minisztériumban dolgozott. Pontosabban, a minisztérium igazgatási osztályán volt és ott a besúgók tartoztak a keze alá. Ő intézte a besúgók bevetését. A volt századost most kérdezi ki a München melletti szövetségi hírszerző szolgálat. Az eddigiek alapján úgy tűnik, az illető nem azok közé tartozik, akik nagy titkokat tudnának elárulni. De a Szövetségi Köztársaság titkosszolgálatai számára viszont fontos tudni, hogyan akarja besúgók segítségével még a menekülést is megnehezíteni az NDK. A módszerek és eszközök felfedése nem tartozik a klasszikus kémelhárításhoz. Inkább humanitárius segítség ez és mint olyan, még jóval fontosabb, mint az ipari kémkedés megakadályozása még akkor is, ha az milliós, sőt milliárdos károkat is okozhat. Az NDK-nak persze mindegy, hogy mi történik a menekültekkel, a másik német államban csak az a fontos, hogy azok, akik a hatalmat gyakorolják továbbra is megtarthassák és élvezhessék azt. Amikor az első NDK-beli menekültek átjutottak a magyar-osztrák határon, mindjárt feltűnt, hogy ez zavartalanul történhetett. Akik ismerik az NDK eljárást, azok már akkor több beavatkozással számoltak. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|