|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Budapest közvetít Bonn és Berlin között?
|
---------------------------------------- Washington, 1989. augusztus 28. (Amerika Hangja) - Pongrácz Eszter arról tudósít, hogy Budapest kész közvetíteni Bonn és Kelet-Berlin között a keletnémet menekültek ügyében. - Nemcsak az NSZK-ban, hanem egész Nyugat-Európában élénk figyelmet keltett Németh Miklós magyar miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter nagy diplomáciai titoktartás mellett előkészített múlt heti váratlan bonni látogatása. A két magyar kormányférfi, aki az NSZK fővárosában Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel tárgyalt, hazatérése után kijelentette: Budapest kész közvetítő szerepet vállalni Bonn és Kelet-Berlin között a jelenleg Magyarországon tartózkodó, és Nyugat-Németországba törekvő keletnémetek ezreinek ügyében. Horn külügyminiszter foglalkozott a problémával egy hétvégi televíziós interjú keretében is, és kijelentette: a magyar vezetők hajlandók Kelet-Berlinbe is ellátogatni, és felajánlani közvetítői szolgálataikat -, ha és amennyiben az NDK vezetői ezt szükségesnek tartják. Horn Gyula elmondta azt is, hogy az NSZK-beli villámlátogatás és a bonni csúcspolitikusokkal folytatott megbeszélések előterében gazdasági kérdések álltak. Megegyezésekre természetesen nem került sor, de így mondotta: kétségtelenül sikerült lerakni jövőbeli megállapodások alapkövét. Ami a keletnémet menekültek sorsát illeti, Magyarország - hangsúlyozta Horn - nem válhat a menekültek átkelőhelyévé, de szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy míg az NDK polgárainak hazatérését sürgeti, az NSZK a keletnémet menekülni szándékozók számára Budapesten kiállított NSZK-útlevelek elismerését kívánja. (folyt.)
1989. augusztus 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Budapest közvetít - 1. folyt.
|
Horn ismételten leszögezte, hogy a magyar hatóságok ezeket az útleveleket nem ismerhetik el hivatalosan, miután az az NDK szuverenitásával nem egyeztethető össze, és Budapestet ezen a téren Kelet-Németországgal szemben fennálló egyezmények kötik. Erre való tekintettel Magyarország mostanáig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a menekültkérdés megoldása kizárólag Bonn és Kelet-Berlin ügye. Annál meglepőbbnek vélik nyugatnémet hírközlő szervek, hogy a budapesti vezetők most felajánlották: készek segédkezet nyújtani a dilemmából kivezető út keresésében. Amint azonban a Süddeutsche Zeitung kommentárja megállapítja: a magyar gazdasági élet erőteljes támogatására kilátásba helyzett nyugatnémet együttműködés semmit sem von le a magyarok ajánlatának értékéből. Budapest ugyanis csak akkor lesz képes a Nyugat által kívánt öntudatos szerepének vállalására, ha tervezett reformtörekvéseit siker koronázza. A budapesti kormány és a menekülttáborokban működő önkéntes segítők igazi terhelőpróbája ugyanis még csak ezután következik majd - írja a Süddeutsche Zeitung. Ha ugyanis a jelenleg Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Csehszlovákiában tartózkodó többszázezer keletnémet turistának csupán kis része kívánna Budapesten menedéket keresni - egy ilyen áradat a menekültprobléma teljesen új dimenzióival konfrontálná a magyarokat. De még ha az elkövetkező napokban Kelet-Berlinben semmi sem mozdulna, a menekülteknek bízniok kell abban, hogy a telet már Nyugaton tölthetik. Az emberiesség elveinek értelmében a problémát még a hűvös idő beköszöntése előtt meg kell oldani - írja a Süddeutsche Zeitung, és hozzáfűzi: a hatalmas csillebérci úttörőtábor ugyanis nem alkalmas téli táborozásra, és normális körülmények között október közepén bezárja kapuit. +++
1989. augusztus 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|