 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
A szünetet követően kezdődött meg a politikai pártok működésének
jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések áttekintése. Először azt
vitatták meg, hogy mely személyi körökben kell szűkíteni a
párttagság lehetőségét. Konszenzus van abban, hogy nem lehet pártnak
tagja bíró, alkotmánybíró, valamint ülnök. Ugyancsak korlátozni kell
az ügyészek és szabálysértési előadók párttagságát mindaddig, amíg
szabadságot korlátozó kényszerintézkedést alkalmazhatnak. Egyelőre
még nem sikerült összehangolni a felek álláspontját atekintetben,
hogy miként korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak a
pártokban való részvételi jogát. Az EKA véleménye szerint a
fegyveres testületek depolitizálásához tartozna: megtiltani a
hivatásos állományúaknak, hogy pártban választott tisztségviselők,
illetve ügyintézők legyenek. Az MSZMP szerint elég lenne azt
korlátozni, hogy a hivatásos állományba tartozók országos jellegű
vezetői funkciót töltsenek be. A harmadik oldal véleménye az
EKA-éhoz áll közel, miszerint a hivatásos állományúak semmilyen
tisztséget ne tölthessenek be pártokban.
Ezt követően került sor a legnagyobb nézetkülönbséget magában
rejtő téma, a pártok vagyoni kérdései megvitatására. Egyetértés
mutatkozik abban, hogy a pártok bejegyzéséhez vagyonmérleget kell
benyújtani. Ugyancsak egységes a vélemény abban is, hogy a
többpártrendszer költségvetési finanszírozása ne kerüljön többe,
mint az egypártrendszeré. Továbbra is nyitott kérdés az, hogy az
újonnan alakuló pártok kapnak-e az idén finanszírozást előlegként.
Az EKA részéről felvetődött, hogy a pártok működésével kapcsolatos
kérdésben megkönnyítené a megegyezést, s ugyanígy a választásokra
való felkészülést, ha az MSZMP és a társadalmi szervezetek
infrastruktúrájuk egy részét átengednék az újonnan alakuló
szervezeteknek. Szabad György (EKA) kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztal nem konfiskálásra és szekularizálásra készül. Ugyanakkor
úgy véli, hogy fel kell készülni a párt- és az államvagyon
becsületes felosztására. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban úgy
nyilatkozott: a pártok vagyonának átvilágításáig az MSZMP kész
vagyonának egy részét a kormány rendelkezésére bocsátani, hogy
lehetőség nyíljék az új pártok infrastruktúrájának megteremtésére.
Ezzel kapcsolatban olyan megállapodás született, hogy küldjenek ki
szakértői munkacsoportot ennek kimunkálására. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|