Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Itt maradottak reményei

München, 1989. augusztus 25. (SZER, Magyar híradó) - A
Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek sorsa továbbra is a
nemzetközi érdeklődés homlokterében áll. Ez nem is csoda, ha ezt
összevetjük Gorbacsovnak a küzös európai házról mondott szavaival.
Az események ugyanis azt bizonyítják, hogy ennek a háznak túlságosan
is eltérő értékűek az egyes lakásai. A megoldáson sokan és
sokféleképpen törik a fejüket. Ez derül ki Ara-Kovács Attila
telefonjelentéséből:

    A közvélemény szemében a magyar-osztrák határon eldördült
lövésnek egyenes következménye, hogy a magyar kormány beleegyezett a
valamivel több mint 100 NDK-állampolgár távozásába az NSZK budapesti
nagykövetségéről. A magyar kormány helyzete nem irígylésre méltó.

    Azt követően, hogy hivatalosan bejelentették: a körülbelül 100
NDK-menekült elhagyta nemcsak a nyugatnémet nagykövetséget, de
Magyarországot is, odasiettem, hogy a környéken tartózkodó további
menekültek véleményét, elképzeléseit megtudakoljam.

    Már nem voltak annyian, mint korábban, de talán épp e hír
hallatára számuk a nap folyamán ismét emelkedett. Leplezetlen
vágyakozással beszéltek a már eltávozottak szerencsés sorsáról, de
egyikük sem említette, hogy bánná, amiért nem volt a korábbi
követségfoglalók között. Majd csak megoldódik az ügy - volt a
válasz, és mindannyian szemmel láthatóan nemcsak szilárdan hittek
abban, hogy az NSZK a segítségükre siet, de meg voltak győződve
arról is, hogy Magyarország a szövetségesük Kelet-Berlinnel szemben.
(folyt.)


1989. augusztus 25., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- NDK-s menekültek - 1. folyt.

Ezrek vannak itt, ráadásul már most - válaszolta a Móltai
Szeretetszolgálat egyik munkatársa, akit telefonon felhívtam, és
érdeklődtem a zugligeti és a csillebérci táborok állapotáról. Ezrek
vannak itt, ha nem is táborban, de akik így vagy úgy jelezték, hogy
nem akarnak visszatérni, hogy eszükben sincs visszatérni
Kelet-Németországba.

    Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy 200 ezer NDK-turista
van itt, akik közül feltehetően a többség Nyugatra kíván távozni
abban az esetben, ha ismételt jelek utalnának arra, hogy továbbra is
van esély a Magyarországon keresztüli távozásra.

    A menekülés szándékát erősítik azok az egyre szaporodó
közlemények is, hogy az NDK szeptembertől gyakorlatilag lezárná
határait Magyarország felé, legalábbis ami az egyéni turizmust
illeti. Ha nálunk most 200 ezer keletnémet állampolgár tartázkodik,
akkor legalább ennyi és feltehetően még több azoknak a száma, akik
szabadságukat a bolgár tengerparton, plusz Romániában töltik, és
akiknek elméletileg legalábbis Magyarországon kell átutazniuk.

    Bukarestből szerzett értesüléseim szerint míg a magyar kormány a
színfalak mögött sietve Bonnal tárgyal, addig Kelet-Berlin
Bukaresttel és más meg nem nevezett tényezőkkel, feltehetően a
szovjetekkel és persze magukkal a bolgárokkal folytat lázas
eszmecserét arról, miképpen lehetne elkerülni, hogy ezen polgárai
hazafelé mentükben magyar területre lépjenek, és szintén
felhasználják ezt az utat a Nyugatra távozásra.

    Bukaresten át, zárt, plombázott vonatok, a Szovjetunión
keresztül vezető gépkocsiutak és alkalmasint még a hajózási
lehetőségek igénybevétele is felmerült - jelentik az idézett
hírforrások -, csakhogy Magyarországot kikapcsolják a láncból. Igen,
a láncból, melynek úgy látszik - és valljuk meg, hála Istennek -
Magyarország ma már kevesebb mint gyenge láncszeme. +++


1989. augusztus 25., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD