|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (2. rész)
|
Pozsgay Imre válaszában leszögezte: a kormány megpróbálja kieszközölni, hogy bocsássák szabadon a két magyar fiatalt, de ez elsősorban nem a Minisztertanácson múlik. Orbán Viktor másrészt arról tájékoztatta az államminisztert, hogy Tirts Tamás, aki az EKA egyik szakértői csoportjában részt vesz a háromoldalú tárgyalásokon, katonai behívót kapott. Elmondta: Tirts vonulása esetén nem tudna részt venni a további munkában, másrészt ez a Fideszt is hátrányosan érintené, mert őt bízták meg a szervezet választási kampányának irányításával. Pozsgay Imre javasolta: az EKA kérje Tirts Tamás mentesítését. Hozzávetőlegesen öt órán át folyt a vita a választással és a választójoggal összefüggő kérdésekről. Eredményként könyvelhető el, hogy több pontban megállapodás született. A legfontosabb: többszöri kompromisszumkereséssel a felek megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásokon kétfordulós, vegyes (egyéni választókerületi és listás) formát alkalmaznak majd. A 350 képviselőből 150-et egyéni választókerületben, 150-et megyei (fővárosi) listán választanak majd meg, a további 50 hely sorsa pedig a töredékszavazatok (egyéni és listás) összeszámlálása után dől majd el. Érdemes megjegyezni: a délutáni induláskor az MSZMP 80-20, az Ellenzéki Kerekasztal 50-50, a harmadik oldal kétharmad-egyharmad arányban javasolta meghatározni az egyéni választókerületi és a listás szisztéma alkalmazásának arányát. Megegyeztek abban is, hogy az első fordulóban az a jelölt tekinthető győztesnek, aki a voksok legalább 50 százalékát megszerzi. Ha az első fordulóban a szavazók 50 százaléka nem vesz részt, a választás érvénytelen, a második fordulóban 25 százalékos részvétel esetén hirdethetnek eredményt. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy egy személy egy egyéni választókörzetben, két megyei (fővárosi) listán, valamint az országos listán indulhat. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a jelöltek ajánlása ajánlószelvényen történjék. Konszenzussal egyetértettek végül azzal is, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tilos munkaidőben a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön. Nem tiltják viszont, hogy ilyen céllal az állampolgárt lakásán keressék fel. Elfogadták azt is, hogy a választások során felmerülő vitás kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes a döntéshozatalra. Az EKA erre a célra külön választási bíróság felállítását javasolta, de a vitában kompromisszumkészségét tanúsítva ettől elállt. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|