|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Kerekasztal - 6/1. folyt.
|
Ezt követően kezdődtek meg pontról pontra végighaladva a választással kapcsolatos háromoldali vélemények összefoglalása és ütköztetése. Anélkül, hogy most részletesen foglalkoznék a mintegy tucatnyi kérdéskörrel - úgy is, mint az egyéni és országos listák problémája, a jelöltállítás és támogatás feltételei és így tovább, tehát ezek részletezése nélkül -, csak azt a benyomásomat szeretném megfogalmazni, hogy mindhárom fél viszonylagos rugalmassággal kezelte a felmerült kérdéseket. Ez érvényes mindenekelőtt az MSZMP-re, amelyről az elmúlt hetekben épp ennek ellenkezőjét hallhattuk. Hogy Pozsgay Imre visszatérése az MSZMP-delegáció élére eredményezte-e a fokozottabb kompromisszumkészséget, netán a most először a terembe beengedett sajtó, illetve valami egyéb felismerés, és hogy egyáltalán valós-e ez a kompromisszumkészség, vagy csak taktikázó, erre természetesen most még nem adható válasz. Mégis a türelmesség és rugalmasság biztató jelnek fogható fel, annál is inkább, mert a választással kapcsolatos tárgyalások talán a legfontosabbnak mondhatók. +++
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|