 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság
nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom
fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a
véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető,
alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar
Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére
létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány
mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák
pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató
eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék
a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan
kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények
vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson
a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt
nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi
albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs
megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA
szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó
rehabilitálásáról is.
Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével
foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal)
hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója
(ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a
Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését
követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet.
Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal
nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például
MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja.
Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de
már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a
Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása
kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény.
Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az
albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét.
A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|