|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: az NDK-menekültek problémája (2.rész)
|
A német-német viszály egész terhét mindamellett mégsem tudja magára venni - és ennek a ténynek vannak árnyoldalai. Most már mindegyik fél számára egyre nehezebbé válik az egész helyzet: a magyaroknak éppúgy, mint a menekülésre elszánt keletnémeteknek és a két német kormánynak, amelyek érthető okoknál fogva nem tudják, hogy mit is tegyenek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítja: a véletlen haláleset nyomán senki sem kiabálhatja, hogy ,,lőnek a magyar határon,,. Az eset ugyanis kivételes. Egyébiránt senki nem formálhat igényt arra, hogy illegálisan átjusson a határon, és Magyarország a németek iránti minden jószándéka ellenére sem silányulhat valamiféle átjáróországgá. A nyugatnémet rádióállomások és újságok kedd reggel azt jelentették, hogy előző nap összesen ismét ötszáz NDK-állampolgár jutott át különböző módokon, részben csoportosan, részben egyénileg Ausztriába. Bonnban feltűnést keltett, hogy Otto Reinhold, az NDK egyik vezető ideológusa a berlini rádióban a menekültáradat megszüntetésére is alkalmas politikai reformok életbe léptetését azon az alapon zárta ki, hogy ezek kikezdhetik az NDK létét. Más kelet-európai államok átalakítására célozva kifejtette: milyen létjogosultsága lehetne egy tőkés NDK-nak a kapitalista NSZK mellett? A Westdeutsche Allgemine Zeitung keddi vezércikkében - részben erre válaszolva - azt kérdi: valóban csak ez volna az NDK számára az egyetlen választás? Hiszen olyan reformországokban, mint amilyen Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió, szintén nem akarják teljesen felszámolni a szocializmust, hanem a megmerevedettség állapotából kibontakozva korszerű, versenyképes országot szeretnének felépíteni. Ha szabadság volna az NDK-ban, aligha nőne tartósan a menekülők száma, akiket jelenleg a bezártság, a kilátástalanság érzése és a hatósági gyámkodás kerget el. Ha távlatok nyílnának számukra, minden megváltozna. Az NDK ráadásul hatékonyabb gazdasággal rendelkezik, mint szomszédai. A változatos belnémet gazdasági szálak közvetítésével szoros kapcsolatban áll az európai közösséggel (EK) is. Mindez szilárd alapul szolgálhatna politikai és gazdasági reformoknak, amelyekhez Bonn nyilvánvalóan támogatást nyújtana. Bonn-nak nem érdeke, hogy az NDK elnéptelenedjék - írja a Westdeutsche Allgemeine Zeitung.+++
1989. augusztus 23., szerda 13:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|