|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Vass László interjú - 1. folyt.
|
- Na most ezt az alkalmat kihasználták: azok az NDK-állampolgárok is, akik Magyarországon, vagy Budapesten a nyugatnémet követség körül táboroznak mostmár hosszú idő óta - nagyon sokan, tudtommal több mint 200-an az első hullámban átmentek Ausztriába. Ez könnyebbséget jelent, vagy esetleg valamilyen nemzetközi problémát Magyarországnak, illetve nekünk? - Valószínűleg nem könnyíti a helyzetünket - nem könnyíti a helyzetét azoknak sem, akik a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK részéről ezeknek a dolgoknak a megoldásán fáradoznak. Én két dolgot leszögezhetek. Az egyik az, hogy itt folytatjuk a határzár fölszámolását. Nem fogunk olyan műszaki zárakat létesíteni, amibe a nyuszik fönnakadnak, amikor átszaladnak egyik országból a másikba. Ugyanígy nem fog a magyar határőrség olyan parancsot kapni, hogy ami mozog, arra lőjön -, ez is biztos. Természetesen semmilyen módon nem szeretnénk mégcsak azt a hiedelmet sem kelteni, hogy a magyar határt nem őrizzük, és a magyar határ az olyan értelemben abszult nyitott, hogy itt bárki, bármilyen szándékkal, bármikor átjöhet. Ugyanakkor azt az utat folytatjuk, hogy az emberek szabadon mozoghassanak, bízzunk egymásban, nem látunk mindenkiben kémet és diverzánst - úgyhogy én erről a mai napról hivatalos értékelésekkel nem rendelkezem, nem tudom, hogy pontosan mi történt. Remélem, hogy az a szabadság, amit mi szeretnénk az állampolgárainknak biztosítani, az megvalósul, és ezt nem akadályozza semmi. És én remélem, hogy más állampolgároknak a szabadsága is inkább növekszik mint csökken... - Tehát tulajdonképpen mi nem kaput akarunk nyitni, nem egy átmenő forgalmat rendszeresen bonyolító ország akarunk lenni - egyszerűen csak egy demokratikus ország, amelyikben együtt jár talán a demokratizmussal az, hogy nem puskával kergetjük az állampolgárokat - még az idegeneket sem. - Igen ez így van, és mi azt szeretnénk, hogyha a két német állam, kormány között ezek a dolgok rendeződhetnének, és mi pedig ahhoz híven, hogy a menekültügyi egyezményhez csatlakoztunk és kialakítottunk egy határozott felfogást arról, hogy hogyan bánunk az országunkba érkezőkkel - ebben a szellemben szeretnénk ezt változatlanul folytatni. +++
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|