|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Borisz Sztukalin látogatása az Ellenzéki Kerekasztalnál
|
1989. augusztus 18., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak meghívására Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete munkatársai kíséretében pénteken látogatást tett az EKA-nál.
A szovjet nagykövetet a Parlament épületében az EKA nevében Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke köszöntötte, majd Antall József (MDF) adott történelmi áttekintést a magyar demokrácia és a többpártrendszer hagyományairól, valamint tájékoztatta a vendégeket az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteiről és munkájáról. Borisz Sztukalin a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről és a megegyezés kilátásairól érdeklődött. Az EKA-ba tömörült pártok és mozgalmak képviselői ismertették az Ellenzéki Kerekasztal álláspontját, illetőleg saját szervezeteik véleményét is. Hangsúlyozták, hogy a tárgyalásoknak ebben a sorsdöntő szakaszában az Ellenzéki Kerekasztal létezése és céljai elismerésének tekinti a szovjet nagykövet látogatását. A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az európai egység - különös tekintettel a közös kulturális és erkölcsi gyökerekre -, a semlegesség, valamint Magyarország stabilitásának kérdése. Borisz Sztukalin elmondta, hogy a Szovjetunióban mindig is a lelkiismereti szabadságot vallották, de a gyakorlatban ez nem minden esetben érvényesült. Most új törvény készül a lelkiismereti szabadságról, s ez alapvetően megjavítja majd a vallásos emberek helyzetét is. A szovjet nagykövet a semlegesség kérdéséről elmondta: bár az Ahromejev-interjú más interpretációt kapott, a marsall úgy foglalt állást, hogy a politikai döntés joga minden népet megillet és minden országnak szuverén joga meghatározni a jövőjét. A találkozón sok szó esett a nemzetiségi kérdésről, a Kárpátalján és a határokon kívül élő magyarokról. Mindkét fél kedvezően nyugtázta a Szovjetunióban élő magyarok helyzetében bekövetkezett pozitív változásokat, és kitértek a további teendőkre is. Antall József zárszavában elmondta: más országok számára is példaértékű lenne, ha az új szovjet nemzetiségi platform kidolgozásával közigazgatási önkormányzatot tudnának biztosítani a kárpátaljai magyaroknak, hiszen a Szovjetunióban kisebb nemzetiségeknek is van nemzetiségi körzete. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|