|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.
Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is. Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait. Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának általánosabbá tételére. Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió, MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|