 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Kiútkeresés Európa közepén
|
München, 1989. augusztus 16. (SZER, Világhíradó) - Kiútkeresés
Európa közepén - ez a címe az egyhetes martonvásári sorsközösségi
tábornak, amely a hét végén Sopronban fejezi be találkozóját,
csatlakozna a vasfüggöny helyi szombat-vasárnap megtartandó
"Páneurópai piknikhez".
A sorsközösségi tábor minden napján egy-egy szomszédos ország a
téma. A "Vízágyúk a Vencel téren" címmel megtarott
Csehszlovákia-napra több prágai meghívott nem jelent meg. A
szervezők nem tudják miért: ezekben az augusztus 21-iki évfordulót
megelőző napokban a prágai magánlakások telefonjai nem működnek.
A találkozón számos szlovákiai magyar vesz részt. A
Csehszlovákia-nap programján jelen volt két prágai fiatalember a
Demokratikus Kezdeményezés csoporttól. A nap eseményeiről Varga
Györgyöt kérdezem, a sorsközösségi tábor Csehszlovákia-napjának
vitavezetőjét és tolmácsát.
- A két fiatalember, akik a Demokratikus Kezdeményezést
képviselték, ismertették velünk a jelenlegi csehszlovákiai
helyzetet, majd az egyes polgárjogi mozgalmak alakulóban lévő
programjairól esett szó, végül pedig 1968 volt - mondjuk így - a
cseh résznek a zárótémája. Ezt követően Kézler István kapott szót,
aki a szlovák-magyar és a szlovák-cseh kérdésről beszélt
részletesebben.
- A kérdések az előre megadott témákhoz kapcsolódtak, vagy pedig
elkanyarodott a vita a nemzetiségi kérdésről, ami minden bizonnyal a
jelenlévő magyarokat elsősorban érdekelte, és más aktuális kérdések
felé is? (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kiútkeresés - 1. folyt.
|
- Természetesen rengeteg olyan kérdés is volt, ami az
elhangzottakra vonatkozott, de nagyon hamar kiderült, hogy
Magyarországon vagyunk, és a magyar problémákat kérdezték a
csehországi vendégektől. Nevezetesen azt, hogy milyen úgynevezett
tömegbázissal bírnak ezek az ellenzéki mozgalmak, hogy sikerült-e
befolyásra szert tenniük a munkásság körében, vagy pedig az
értelmiségre korlátozódik-e az akciórádiuszuk?
A másik igen jelentős kérdés volt, ami előtt megmondom őszintén
ezek a fiatal prágai vendégek elég értetlenül álltak, ezek a magyar
nemzetiség helyzetére vonatkozó kérdések voltak, amire inkább Kézler
István próbált válaszolni. Olyan kérdések ezek - főleg az első -,
amire nagyon válaszolni ma Csehszlovákiában, hiszen ezeknek a
szervezeteknek még arra sincs lehetőségük, hogy saját tagságukat
nyilvántartsák, mert ez különféle veszélyekkel jár. Tehát nem lehet
tulajdonképpen tudni, hogy az egyes szervezeteknek hány tagja vagy
az egyes aláírás-akcióknak pontosan hány aláírója van, hiszen vannak
úgynevezett titkos aláírók is. A Charta-77-nek is nem egy ilyen
titkos aláírója van, aki ugyan aláírta például a Charta-77-et, de
zároltatta a nevét.
Én mint vitavezető megpróbáltam annak a véleményemnek hangot
adni, hogy abszolút prioritása van az általános emberi jogok
helyzetének Csehszlovákiában, mert ezek olyan katasztrofális
állapotban vannak, hogy amíg nem sikerül megnyugtatóan rendezni
ezeket a problémákat, addig a nemzetiségi kérdésben sem várható
lényeges javulás. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
- Kiútkeresés Európa közepén - 2. folyt.
|
- Erre tulajdonképpen a délután adta meg a választ, hiszen a
táborban nagyon sokan voltak Szlovákiából magyarok. A két prágai
fiatalember a szlovákiai magyarokkal félrevonult egy füves területre
és órákon keresztül beszélgettek erről a kérdésről. Láthatóan igen
nagy érdeklődéssel tájékozódtak. Azt hiszem, hogy a sorsközösséget,
ami a tábor neve is, végül is tudatosították magukban a beszélgetés
folyamán.
- Tudnak-e valamit arról, hogy a csehszlovákiai résztvevőknek -
akik azóta visszautaztak - nem történt-e valami bántódásuk, vagy
bármi probléma nem adódott-e abból, hogy részt vettek ezen a
magyarországi táborozáson?
- Nincs még hírünk, mert tegnap este utaztak el, de hát nagyon
remélem, hogy ennek a két fiatalembernek nem lesz bántódása. Ezt
annál is inkább remélem, mert készítettem velük egy rövid interjút a
rádió, Szabad Európa Rádió csehszlovák osztálya részére, és igencsak
aggódom értük. De az az igazság, hogy ez a két fiatalember nagyon
visszafogott volt az előadás során és a nyilatkozatuk során is. +++
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|