|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK - NDK - menekültek
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. augusztus 15. kedd (MTI-TUD) - Az NDK egyik legmagasabb egyházi méltósága szerint az NSZK diplomáciai képviseleteire menekült NDK-állampolgárok problémáját nem lehet megoldani a hatályos berlini törvények megkerülésével. Dr.Günter Krusche, az evangélikus egyház fő elöljárója a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója számára kedd reggel adott nyilatkozatában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a menedékkeresők hazatérése enyhítené a feszültséget.
Az NDK-beli evangélikus főpásztor mindamellett feltárta, hogy az NDK-ból érkező áttelepülők és menekültek számának növekedését a gazdasági viszonyokkal való elégedetlenség és a politikai csalódottság okozza. Az NDK felé is irányuló rádióadásban Krusche megállapította: sok állampolgár, aki reményeket fűzött a szovjet átalakítási program, a peresztrojka kisugárzó hatásához és az emberi jogok kiteljesítését is szavatoló helsinki biztonsági és együttműködési folyamathoz, most azt tapasztalja, hogy az NDK-ban eleddig nagyon kevés dolog változott. A német protestáns lelkész kiváltképp nyomasztónak érzékeli, hogy az NDK-ban nyilvánvalóan képtelenek bíztató távlatokat tűzni az ifjúság elé. Ez a nemzedék szocialista nevelést kapott, a Nyugatot csak a televízióból ismeri, és ezáltal illúziók is támadtak benne. Az NDK evangélikus egyháza - jelentette ki Krusche - nem nyújthat és nem is kíván döntőbírói segédletet nyújtani annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy valaki távozzék-e az NDK-ból, vagy inkább maradjon. Az egyház mégis inkább a maradásra óhajtja késztetni az embereket. Ezt a dolgat azonban lényegesen megkönnyítené az a körülmény, ha az NDK-ban felcsillanna a remény: ott is megkezdik a változás és a nyitás politikáját. Márpedig ez az NDK vezetésének a feladata, s ezt a vezetést erre kell bátorítani - mondotta Krusche.+++
1989. augusztus 15., kedd 11:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|