|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Földet vissza nem adunk
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) - A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai bizottsága aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett eladását, és követeli az elidegenítés jogi úton történő azonnali megszüntetését. A testület szerint a földek kiárusítása eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti, azaz az 1945-ös földreform utáni állapotának helyre állítását. Korábban már hasonló értelemben nyilatkozott a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt is - a tsz-ek mégis önkényesen folytatják a parcellázást. Számos településen a lakosság is tiltakozott ezen gyakorlat ellen, például Mogyoródon aláírásgyűjtés indult a Rákosvölgye MgTsz vezetősége által, a község földjei kiárusításának megakadályozására. A közösnek nevezett gazdaság irányítói 200 hold parcellázását kezdték el. A kolhozosítással bekényszerített, majd fillérekért elkobzott földek négyszögöléért most 600 forintot kérnek, esetleg éppen az egykori kisemmizett tulajdonostól. Tehát kereken 1 millió forintért mérnék a rablott földek holdját, amiért szinte semmit sem fizettek. A karancslapujtői határ birtokosai már nem ennyire mohók. A Karancs MgTsz beéri hektáronként potom 200 ezer forinttal, igaz, bevallja, hogy a legrosszabb területekért kér ennyit. Ezen tavaly ráfizettek a búzára, de szerintük a kistermelőknek megéri, mert kerti műveléssel ötszörös hozamra számíthatnak. A képlet tehát adott: ahol a szocialistának nevezett tehetetlen nagyüzem veszteséget produkál, ott a gazdák nyereségesen termelhetnek. Mivel az egészet mesterségesen, erőszakkal hozták létre, vissza kellene csinálni, és akkor élet-, illetve piacképes lenne a magyar mezőgazdaság. Csak hát erről szó sincs. Az agrárreformokról prédikáló MSZMP ebben a kérdésben hajthatatlan: földet vissza nem adunk, csak eladunk - hírdetik a funkcionáriusok, a tsz-vezetők, és a parlamenti agrárszektor képviselői nagy részének támogatásával elfogadtatták az országgyűléssel a földtörvény ilyen irányú módosítását, konzerválva a jelenlegi viszonyokat a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, szociofeudális nagybirtok rendszert. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|